Egészség

Ebben a szakaszban feszegetett kérdések:

"A növényi étrend / vegán étkezés egészségtelen, húsra szüksége van a szervezetünknek."
"Sokkal nehezebb vegánként egészségesen étkezni, annyi mindenre oda kell figyelni."
"Ismertem olyan vegát/vegánt, akinek hiánybetegsége lett..."
"Honnan viszel be elég fehérjét?"
"Vashiányos leszel!"
"És az Omega-3?"
"Kalcium nélkül a vegánoknak gyengék a csontjaik..."
"De kollagénre szükségünk van!"
"És a karozin/kreatin stb?"
"B12-vitamin csak a húsban van..."
"D-vitamint kell szedni!"
"A vegánoknak táplálékkiegészítőket kell szedniük, ezért nem egészséges/természetes stb."

Válaszok:

1. "A növényi étrend / vegán étkezés egészségtelen, hiszen húsra szüksége van a szervezetünknek."

Az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, a Brit Dietetikusok Szövetsége, és a több, mint százezer dietetikust számláló Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is), és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem nemrég az Orvosi Hetilapban jelentetett meg egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, és ők is ezen a véleményen voltak. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet bizonyos tipikus mai népbetegségek (elhízás, szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás stb.) kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

A [British Dietetics Association] szerint: "Alacsonyabb kockázattal jár a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, egyes rákos megbetegedések és a magas koleszterin szint tekintetében. Ez amiatt lehet, mert ezek az étrendek kevesebb telített zsírt, kevesebb kalóriát tartalmaznak, és gazdagabbak rostokban, fitonutriensekben/fitokemikáliákban (ezeknek védő tulajdonságokkal rendelkezhetnek) , mint a nem-vegetáriánus étrendek."

A [Kanadai Dietetikusok Szövetsége] amellett foglalt állást, hogy "az egészséges vegán étrendnek megannyi egészségre gyakorolt pozitív hatása ismert: alacsonyabb arányban fordul elő az elhízás, a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a magas vérkoleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések."

Tovább megyek, a [John Hopkins Közegészségtudományi Iskola] a következőt mondja: "Meggyőző tudományos bizonyítékok rámutatnak a túlzott húsfogyasztás, különösen a vörös- és a feldolgozott húsok és a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, bizonyos típusú rákos megbetegedések és korai elhalálozások kapcsolatára. A zöldségben, gyümölcsben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben gazdag étrend segíthet megelőzni ezeket a betegségeket, és számos más egészségügyi előnnyel is járhat. [...] Az USÁ-ban fogyasztott a fehérjetartalmú ételek többsége hús, vagy egyéb állati eredetű termék, melyekben gyakran magas a telített zsír és koleszterin tartalma, ellentétben a tápanyagban gazdag, és az egészségünkre jó hatással lévő növényi alternatívákkal (pl. bab, borsó, lencse, szója termékek, diófélék és magvak)."

Az [American Journal of Clinical Nutrition] szerint pedig: "A nagyon alacsony húsfogyasztást vizsgálva a hat tanulmányból négynél azt figyelték meg, hogy jelentősen csökkent az elhalálozás veszélye. [...] Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi jelenlegi kohortadatai azt mutatják, hogy azok körében, akik nagyon kevés húst fogyasztanak, tovább élnek."

A Harvard Health Publication pedig két tanulmányt is közzétett már a témában. Az [egyikben] ezt írták: "A húsfogyasztás és a vastagbélrák kapcsolatát vizsgáló tanulmány méta-analíziséből arra jutottak, hogy a jelentős mennyiségű vörös hús fogyasztása 28%-kal, a feldolgozott húsok nagy mennyiségű fogyasztása pedig 20%-kal növeli a kockázatot."
A [másikban] pedig ezt: "Úgy látszik az 'egészséges húsfogyasztás' egy oximoron lett [...] A tanulmány szerint azok, akik a legnagyobb mennyiségű vörös húst fogyasztották, általában fiatalabban hunytak el, és ennek gyakrabban volt az oka a keringési rendszer megbetegedései és a rák [...] még akkor is, ha a kutatók ellensúlyozták az egészségtelen életmód hatásait, az elhalálozások és a húsfogyasztás továbbra is összefüggésben álltak."

A [Physicians Committee for Responsible Medicine] ezt is kijelentette: "Két összefüggés rendre megjelenik a daganatos megbetegedéseket vizsgáló kutatásokban: a zöldségek és a gyümölcsök segítenek csökkenteni, a hús, az állati és a zsíros termékek pedig gyakran kockázatnövelő tényezőként jelennek meg. [...] Nem meglepő, hogy a vegetáriánusoknak van a legkisebb esélye a daganatos megbetegedésre, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek."

Ezek mellett például az [American Association of Clinical Endocrinologists] is állást foglalt az ügyben, illetve [itt] is olvashattok további információkat a témával kapcsolatban.

Ezek után kijelenthetjük, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend nemcsak megfelelő lehet minden életkorban és állapotban, hanem tipikus mai népbetegségekkel szemben nyújt segítséget a hatékony megelőzéshez, és segíthet kezelni is ezeket a betegségeket.

Köszönöm a fordításokat Szűcs Péternek!

2. "Sokkal nehezebb vegánként egészségesen étkezni, annyi mindenre oda kell figyelni"

A hangsúly a megfelelően összeállított étrenden van minden esetben, a fenti szövegben is, akárhogy is táplálkozik az ember. Abban pedig szerintem minden józan gondolkozású ember egyetért, hogy sem húst fogyasztva, sem vegaként, sem pedig vegánként nem lehet random étkezni egészségesen. Az, hogy valaki megfelelően táplálkozzon, az utánajárást (megfelelő alapanyagok), tudást és időt (tudás megszerzése, ételkészítés stb.) igényel - akármit is fogyaszt.

Amikor vegán lettem, kíváncsiságból megnéztem a [CRONOMETEREN] egy átlagos húsevő napomat, egy átlagos vega napomat és az aktuális vegán étkezéseimet, és magasan a vegán étkezéseim győztek egészségesség, tápanyagbevitel és több más szempontból is. A mindenevő életmódom pedig csúfos kudarcot vallott, pedig jól emlékszem, hogy miket ettem akkoriban (pedig 15 éves voltam akkor még csak), és pontosan állítottam össze a naplót. Sőt, akkoriban ugyanehhez a magassághoz sokkalta több kiló társult, így még rosszabb lehetett a helyzet, mint amivel most szembesültem.

Jelenleg már annyira megszoktam ezt az életmódot, hogy miből mennyit ideális fogyasztani, hogy már semmilyen plusz időt és energiát nem igényel tőlem az, hogy vegánként egészségesen táplálkozzak. Amíg változtattam, persze, utána kellett bizonyos dolgoknak járni, de ez természetes, egy egészségtelen mindenevőből odafigyelő táplálkozásra váltó embernél is legalább ennyi idő, amíg beletanul mindenbe.

És akkor szeretném levonni a következtetést: ha ugyanakkora erőfeszítés vegánként egészségesen étkezni (mert én ettem húst, voltam vega, vagyok vegán, így tudom a különbségeket és hasonlóságokat), ha ugyanolyan ízleteseket lehet enni így is (ma is olyat vacsoráztam, hogy csak na), akkor miért ne azt válasszuk, amivel nem ártunk? Ez itt a kérdés, és innentől csak kifogásokat lehet keresni.

3. "Ismertem olyan vegát/vegánt, akinek hiánybetegsége lett..."

A te érvelési hibád ilyenkor az anekdotikus érvelés. Én meg ismerek olyan húst fogyasztó embert (rengeteget), aki vashiányos, szívbetegségben halt meg, rossz az emésztése stb. Úgyhogy szerintem hívjuk inkább segítségük a tudományt, és olvasd el a legelső pontba írt rövid szöveget! Mindemellett kijelenthetjük, hogy a drogériák és a gyógyszertárak polcai roskadoznak a különböző táplálékkiegészítőktől, és egyet érthetünk abban, hogy nem a vegánok miatt van így. Ha pedig a húst evőknek is ennyi plusz vitaminra lehet szüksége ahhoz, hogy egészségesen éljenek, akkor miről beszélünk?

Emellett ne menjünk el amellett a tény mellett sem akkor, hogy a világ vezető halálozási okai közé tartoznak azok a betegségek, amiket növényi étrenden élve megelőzhetünk vagy kezelhetünk (elhízás, szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegségstb.). Ha pedig ebből a szempontból nézzük, sokkal több halálos áldozata van a vegyes étrendnek.

4. "Honnan viszel be elég fehérjét?"

Az emberek számára összesen 22 létfontosságú (fehérjeépítő) aminosav van, ebből mindössze csak 9 esszenciális, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem tudja előállítani, vagyis külső forrásból (élelmiszerekből) kell bevinnünk azokat. Ezek közül AZ ÖSSZES MEGTALÁLHATÓ A NÖVÉNYEKBEN, bizonyos növényekben sokkal magasabb arányban, mint az állati eredetű élelmiszerekben.

Az igaz, hogy az aminosavprofiljuk eltér az állati eredetű élelmiszerekétől, de mivel nem csak egy-két növényt fogyasztunk, hanem nagyon sokat, megfelelően összeállított növényi étrenden lehetetlen nem elegendő és megfelelő arányú fehérjét fogyasztani. Csak egy példa: 100 g búzasikér a marhahús fehérjetartalmának többszörösét tartalmazza. De a bab például azzal megegyező mennyiségűt.

Búzasikér: 82 g fehérje / 100 g
Csicseriborsó: 19 g fehérje / 100 g
Mandula: 22 g fehérje / 100 g
Vörösbab: 24 g fehérje / 100 g
Szója: 36 g fehérje / 100 g
Marhahús: 26 g fehérje / 100 g
Csirkemell: 31 g fehérje / 100 g

Az igaz, hogy a példa kedvéért a búzasikér aminosavprofilja lysine-ben hiányos, de ha mellette mást is eszem, márpedig mást is eszem, nem magában rágcsálom a szejtánt, hanem mondjuk készítek magamnak szejtánt, babkrémmel, burgonyával és valamilyen friss, nyárias salátával, akkor mindjárt minden szükséges esszenciális aminosavat bevittem a szervezetébe és sokkal több (és jobb minőségűbb) fehérjét fogyasztottam, mintha húst ettem volna, ráadásul nem egy WHO által is rákkeltőnek kikiáltott élelmiszert fogyasztottam.

Tehát a legfontosabb: eleget és változatosan sok félét enni, akkor pedig nem létezik, hogy kevés fehérjét fogyasztanánk.

Ráadásul ha tovább megyünk ennél, akkor említhetjük azt is, hogy a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól. A JAMA International Medicine egy tanulmányában pedig azt vizsgálta, hogy a különböző eredetű fehérjebevitel milyen összefüggést mutat az elhalálozással. A tanulmány szerint az állati fehérje fogyasztása növeli a szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozást, ezzel szemben viszont a növényi fehérje csökkenti ennek az esélyét. A kutatók ezért felhívják a figyelmünket arra, hogy a fehérjeszükségletünket egészségesebb növényi forrásokból fedezni.

5. "Vashiányos leszel!"

A vas rengeteg szempontból sokkal jobb növényi formában magas c-vitamin tartalmú ételekkel párosítva (azok elősegítik a felszívódását), mert a növényi vas felszívódását szabályozza a szervezet, míg az állati eredetű (hem) vas felszívódik ha kell, ha nem, és ezzel akár komoly betegségeket okozhat: megnöveli bizonyos rákos megbetegedések illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát egyaránt. Emellett az FSA nem tartja a vegetáriánusokat és a vegánokat veszélyeztetett csoportnak. A Brit Orvostársaság és az Amerikai Dietetikus Társaság is egyetért abban, hogy a vegetáriánusoknak és vegánoknak nincs nagyobb esélyük a vashiányra, mint a vegyes étrenden élőknek.

Ebben a korábbi cikkemben elég részletesen írtam erről is az elméleti résznél. Azonban a legérdekesebb része ennek a témának: "Az Egyesült Királyság Élelmiszer Szabványügyi Hivatala (FSA) a 2003-as Országos Élelmiszer- és Táplálkozási Felmérésen vizsgálta a vasforrásokat, és megállapította, hogy az összes (hem és nem-hem) vas 17%-a húsból származott, 3% a halból, és 1%-a tejtermékekből. A táplálékban a vas túlnyomó többsége (több mint 75%) növényi alapú élelmiszerekből származik. Egy friss vizsgálat összehasonlította 33 000 húsevő, 10 000 hal fogyasztó, 18 000 vegetáriánus és 2500 vegán vasbevitelét, és megállapította, hogy a vegánok rendelkeznek a legmagasabb bevitellel. Ezt követték a hal fogyasztók és a vegetáriánusok, a húsevőké volt a legalacsonyabb vas bevitel." Forrás: [LINK]

Illetve mindenkinek ajánlom ezt a cikket, ami egy külföldi tanulmány lektorált magyar nyelvű fordítása és azzal foglalkozik, hogy miért előnyösebb a növényi eredetű fehérje: [Vasaljuk ki a tényeket!]

6. "És az Omega-3?"

[ITT] találhatsz egy nagyon jó cikket a témáról, amit egy nemzetközi végzettséggel rendelkező táplálkozási tanácsadó és személyi edző írt, és olyan forrásokat használtak fel, mint az Integrative Medicine, US National Libary of Medicine National Institut of Health, Camprige University stb:

"Az egyik legfontosabb dolog, amit ma elmondok nektek az az, hogy valójában szinte az összes fontos tápanyagot a növények termelik meg. Miért is? Mert ők képesek a napsugarak energiáját felhasználni. Ők gyártják az összes aminosavat, mivel képesek megkötni a nitrogént a levegőből. Ők gyártják szinte az összes cukrot (a laktózt leszámítva), mert képesek például megkötni a szén-dioxidot a levegőből. Vajon mi a helyzet az omega-3 zsírsavval? A növények ezt is képesek gyártani, egészen pontosan alfa-linolénsavat (ALA) készítenek. Ezt az omega-3 zsírsavat felhasználva az állatok képesek hosszabb szénláncú omega-3 zsírsavakat gyártani. Ilyenek például az EPA és DHA. Ezek, amik igazán fontosak az agyunk szempontjából.

[...]

Honnan szerzik a halak az omega-3-at? Ha algára gondoltál, akkor eltaláltad. Most használjuk fel azt a tudást, amit már megtanultunk. Rendben, van egy jó dolog, ami miatt érdemes lenne enni halat, de mi van még a halban? Van benne esetleg valami, amit nem szeretnénk bevinni a szervezetünkbe? Igen, van, nem is egy dolog: tele van biológiailag felhalmozódó méreganyagokkal, mint a PCB. (forrás a cikkben) Sőt, nehézfém is található benne, nem is kevés (pl.: higany).(forrás a cikkben) Mi lenne, ha a halakat békén hagyva inkább olyan forrásból vinnénk be az omega-3 zsírsavakat, amik nem tartalmaznak rossz dolgokat?

[...]

A szereveztünk képes az ALA-t DHA-vá alakítani. A tanulmányokban azt is olvashatjuk, hogy az átalakítás hatékonysága nő, ahogy egyre hosszabb ideig nem viszünk be külső forrásból DHA-t."

7. "Kalcium nélkül a vegánoknak gyengék a csontjaik..."

Erről részletesen az [ÉTELEK MENÜPONTBAN] írtam, de itt is összefoglalnám gyorsan.

A fenti Cronometer.com-os képen a napi kálciumszükségletemet meghaladóan fedezte a zabtejem, a zabkásám és az ebédre evett szejtánom. Egyéb nagyon jól hasznosuló, magas kalcium tartalmú ételek többek között: mák, szezámmag, mandula, bizonyos ásványvizek, bizonyos növényi "tejek", spenót, dió, zabpehely, mángold.

Emellett Medical Online egy érdekes kutatásra hívja fel a figyelmet: Karl Michaëlsson és munkatársai, a svédországi Uppsala University kutatói szerint a nagy mennyiségű tej fogyasztása nem erősíti, hanem egyenesen gyengíti a csontokat, sőt idő előtti elhalálozáshoz is vezethet. A kutatók több mint 61 ezer nőt és 45 ezer férfit követtek 11 éven keresztül, és azt figyelték meg, hogy minél több tehéntejfogyasztásról számolt be valaki, annál nagyobb valószínűséggel tört el a csontja a vizsgálat időtartama alatt. A kockázat a nők esetében volt a legnagyobb.

Majd ajánlanám figyelmetekbe a statisztikák tanulmányozását: érdemes megnézni, hogy mely országokban a legmagasabb az egy főre jutó tejfogyasztás, majd azt is, hogy mely országokban a legmagasabb a csontritkulás/csonttörés aránya. Érdekes eredményre juthatunk: a tejfogyasztással szinte egyenesen arányosan nőnek ezek a problémák.

Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete az Orvosi Hetilapban megjelentetett egy állásfoglalást a növényi étrenddel kapcsolatban, amiben a növényi étrendet bizonyos tipikus mai népbetegségek, többek között a csontritkulás kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották az elhízás, a szív- és érrendszeri problémák, a tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás és a cukorbetegség mellett.

A tejet mellőzésére felszólító dietetikusok szerint a csontritkulást jelentősen meg lehet előzni olyan növényi táplálékokkal, amelynek köztudottan magas a kalciumtartalma, mint például a kelkáposzta, a mák, a tökmag, a mogyoró, a mandula, a petrezselyemzöld, a szója, a dió, a spenót, a sóska, a brokkoli vagy más zöld levelű növények és a hüvelyesek. A tudományos cikkek felhívják arra is a figyelmet, hogy a csontok egészségének megóvásának legjobb módja, ha sportolunk, mind gyerek-, mind felnőttkorban.

8. "De kollagénre szükségünk van!"

A kollagént nem kell küldön bevinni a szervezetünkbe. Nincs rá szükség és értelme sincs, mert az orálisan (szájon át) bevitt kollagénből sem feltétlenül lesz kollagén a folyamat végén. A kollagént a szervezetünk állítja elő a bevitt fehérjékből, legyen az akár állati, akár növényi eredetű, amiket előtte aminosavakra bont. A bevitt kollagénnel is ugyan ezt teszi: lebontja aminosavakra, majd azt állít belőle elő, amire szüksége van és olyan formában, ahogy hasznosítani tudja. Változatos, teljes értékű növényi étrenddel minden alapanyagot beviszünk, ami a kollagén szintéziséhez kell.

9. "És a karozin/kreatin stb?"

Nagyon sokszor felhozzák a vegán életmód és a növényi étrend ellen a nem esszenciális aminosavakat, a kollagént, pedig ezek azok, amiket nem kell külön külső forrásból pótolnunk.

A karozin kopcsán például nagyon sokszor szokták felhozni, hogy a vegetáriánusok izomzatában kevesebb található belőle. Egy 2007-es kísérletből indul ez, amelyben a vegetáriánusok izomzatában 50%-kal kevesebb karnozint találtak. Azonban egyrészt a vegetáriánusoknál a tejtermékek fogyasztása miatt csökken a tápanyagok felszívódása, vegánokat pedig nem vizsgáltak. Másrészt ez a százalék az általános egészségi állapotra nézve semmit sem jelent. Ugyanis a karnozin egy nem esszenciális aminosav, amit a szervezet előállít hisztidinből és beta alaninból. Hisztidin található: olajos magvak, búzacsíra, szója, babfélék. Egy 70 kg embernek napi 700 mg kell belőle, ez pl 200 gr tofu, vagy 100 gr tökmag.

De ugyanez a helyzet a sokat emlegetett kreatin esetében is: a szervezet glicinből és argininből szintetizálja. Glicin tartamú étel például a spenót, alga, vízitorma, arginint pedig az összes olajos mag, zab, hajdina, barnarizs is tartalmaz. Szóval egy vegán szusi, egy Buddha tál vagy egy tökmagos tofus barnarizs tartalmazza mindezt.

10. "B12-vitamin csak a húsban van..."

A B12-vitamint baktériumok termeli. Nem a növények és nem is az állatok. Ezek a baktériumok körülöttünk szinte mindenhol megtalálhatóak lennének, azonban az ivóvíztisztítás, növények permetezése, mezőgazdaságban használt különböző vegyszerek lehetetlenné teszik, hogy elegendőt fogyasszunk belőle természetes módon. Éppen ezért az állatok is az ipari tartásban mesterségesen kapják ezt a vitamint. Több okból is:

Az állati eredetű élelmiszerek 98-99%-a ipari tartásból származik (háziból nem is lehetne megoldani és fenntarthatatlan is lenne), mivel ezek az állatok napfényt vagy füvet se nagyon látnak, egyértelmű, hogy a mezőn nem legelésznek, így nem viszik be ezt a vitamint a szervezetükbe.
Illetve azért is, mert a világon eladott antibiotikumok 80%-át az állattartás használja fel, ami természetesen lehetetlenné teszi, hogy az állatokban jelen legyen ez a vitamin, hiszen baktériumok termelik. Források: [NCBI: A Review of Antibiotic Use in Food Animals: Perspective, Policy, and Potential], [FDA], [Livablefutureblog], [foodsafetynews.com]
És akkor menjünk tovább: a legtöbb növényt az állattartás használja fel, emiatt van szükség ezekre a folyamatokra. Egy 2016-os Nature tanulmányban (természettudományos szakfolyóirat-család, impaktfaktora: 41.577) bebizonyították, hogy még 2050-re is elegendő mennyiségű élelem jutna mindenkinek akár organikus termelés mellett egy gyengébb terméshozamú évben is az erdőirtásokat megállítva, ha mindenki növényi étrenden élne. Organikus növénytermesztés mellett pedig sokkal nagyobb esélyünk lenne a természetes B12-bevitelre. Jelenleg viszont az állatok is külön kapják ezt a vitamint.

Őszinte leszek, szerintem sokkal logikusabb egy vitamint közvetlenül magamhoz venni, mint egy állattal megetetni, levágni az állatot és aztán vele együtt elfogyasztani. Pláne, hogy közben nem lehetek benne biztos, hogy valóban megfelelő-e a B12-bevitelem.

Kiváltképpen azért, mert egyre több vegyes étrenden élő embernél is fellép a B12-vitamin hiánya. A Tufts University kutatói felfedezték, hogy az USA lakosságának 40%-a B12-vitaminhiányban szenved. Ezért mondtam, hogy a B12-vitamin hiánya alapvetően a mai modern civilizáció problémája (de cserébe tiszta vizet iszunk stb.), illetve az állattartásból eredeztethető, nem pedig a növényi étrend hiányossága.

11. "D-vitamint kell szedni a vegánoknak!"

A hazai konszenzus szerint a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés. Pontosabban: "A D-vitamin nem vitamin, nincs semmi köze a vitaminokhoz, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában egy, a napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló vagy a táplálékkal bekerülő előanyag, amiből számos lépésben aktiválódik az egyik legősibb szteránvázas hormon. [...] A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma [...] A táplálék kis D-vitamin-tartalma miatt a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés." A mi éghajlatunkon a lakosság számára ősztől tavaszig D-vitamin kiegészítése lenne javasolt. Forrás: [Orvosi Hetilap, Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében]

12. "A vegánoknak táplálékkiegészítőket kell szedniük, ezért nem egészséges/természetes stb."

Egyrészt, ahogy fentebb is látható, összesen az ősztől tavaszig tartó D-vitaminpótlásra és az egész éves B12-vitamin pótlására van csak szükségünk, viszont a fentiek alapján látható, hogy ez nem a növényi étrend hiányosságaiból ered, hanem a mai modern civilizációnk következménye, illetve az éghajlatunk és életmódunk miatt alakult így.

Emellett nem lehet eltekinteni a tény fölött, hogy az állattartás használja fel a legtöbb antibiotikumot, mennyi állati eredetű táplálékkiegészítő létezik és még sorolhatnánk.

*****

Nem kaptál választ a kérdésedre? Nézd meg más kategóriákban is [ITT] vagy vedd fel velem a [KAPCSOLATOT], és szívesen válaszolok neked!

[VISSZA A GYAKORI KÉRDÉSEKHEZ]