Az állatkísérletekről

Az állatkísérletek kapcsán sokan külön szokták választani a kozmetikai és az orvosi célú kísérleteket. Én nem szeretném, hiszen a módszer elavultságát ezeket együtt vizsgálva is megállapíthatjuk. Azonban egyenlőség jelet sem tehetünk a szépségünk és az egészségünk közé ilyen szempomtból, amikor ugyanolyan megbízható és jó minőségű kozmetikumokat lehet venni állatkísérlet-mentes alternatívaként. Nem is drágább, nem is bonyolultabb a beszerzésük, egy jó telefonos alkalmazás, vagy egy letöltött kész lista segít eligazodni akármelyik drogériában.

Sajnos a gyógyszeripar és az orvoslás ilyen téren nagyon nagy lemaradásban van önmagához képest. Pontosabban ahhoz képest, hogy hol lehetne, ha nem pazarolna időt és pénzt az állatkísérletekre. 

A következőkben elhangzó gondolatok mind a gyógyszerekre, mind a szépségápolásra igazak lesznek: 

Az állatkísérletekre hagyatkozni az emberekre is káros lehet, hiszen minden faj máshogy reagál a különböző hatásokra: még a genetikailag igen közeli egér és patkány is az esetek kb. 40-43%-ában eltérő reakciókat mutat különböző anyagokra, kezelésekre. Ha most belegondolunk, mekkora különbség van az emberek és az állatok között, mindjárt megkérdőjelezzük ezen módszer sikerességét. Az AFDA (American Food and Drug Administration) és a National Institutes of Health adatai alapján 100 állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során. Már nem azért vannak kísérletek, mert kell, hanem mert pénz van benne. Egy kutatással foglalkozó orvos ismerősöm szavaival élve: "Nem az állatkísérleteknek köszönhetően találunk bizonyos betegségekre gyógymódot, hanem azok ellenére." Ha annak az elbukott 95 kutatásnak, meg az addig el sem jutott több százezer kísérletnek az összegét az alternatív módszerekre költenék, sokkal előrébb járna már az orvostudomány, és nem egy ilyen megbízhatatlan módszeren múlna több millió, de talán inkább milliárd emberi és állati élet.

Emellett emlékezzünk arra a nemrégiben történt [FRANCIAORSZÁGI GYÓGYSZERTESZTRE], ami az állatkísérleteken megfelelt, de az önkéntesen egy része számára halálos/maradandó következményekkel járt, miközben a linkelt cikk szerint hónapokkal korábban állatokon - többek között csimpánzokon - tesztelték az adott gyógyszert.

Vagy említsük meg azt a 2006-os [ELEPHANT MAN DROG TEST] esetet, amikor az állatokon végzett "sikeres" és felesleges (kiváltképpen kegyetlen) tesztek után az önkéntesek közül többen az intenzív osztályon végezték, és volt olyan, aki az ujjperceit és a lábujjait is elvesztette ennek következtében.

Szerintem ezekből az esetekből és az állati tesztek alacsony sikerességi rátájából is nagyon jól látszik, hogy semmi értelme ezeknek.

Mindezek miatt fennáll annak is a veszélye, hogy az emberek számára hasznos hatóanyagokat azért nem használnak, mert azok az állatok számára toxikusnak bizonyultak, így akár hasznos és valóban működő anyagok és gyógymódok mellett is elmehet a tudomány. Mindemellett a statisztikák szerint az egész világon évente ötszázmillió állaton végeznek (az esetek 70%-ában mindenféle érzéstelenítés nélkül) állatkísérletet. Miközben többek között a leghatásosabb HIV gyógyszereket (ma már gyerekük is lehet), vagy az égési sérüléseket szenvedettek bőrrehabilitációs gyógymódját mind állatok nélkül, alternatív módszerekkel fejlesztették ki.

Emellett a kozmetikai célú kísérleteket több országban is betiltották már, és csak nagyon kevésben kötelezőek (ezek pedig jellemzően orvoslásilag és állatjogilag elmaradott országok, régiók). Ha milliónyi megbízható, jó minőségű állatkísérlet-mentes alternatíva van a kozmetikumokra, beláthatatlan, hogy miért lenne kötelező más helyeken ugyanezeket tesztelni.

De mégha szükség is lenne az állatkísérletekre (miközben nincs), [AKKOR SEM LENNE HOZZÁ JOGUNK]: 

"A emberi jogi gondolkodás fejlődésének hátterében az áll, hogy felismertük, nem lehet igazságos az, ha az egyik társadalmi csoport érdekeit figyelembe vesszük, míg egy másikét figyelmen kívül hagyjuk. 
Igazságtalanság csak ott történhet, ahol érdekek vannak; nem létező érdeket nem lehet megsérteni. A nőknek érdeke, hogy szavazhassanak, tanulhassanak és örökölhessenek; és a női egyenjogúság első szószólói épp amellett érveltek, hogy a nők ezen érdekei ugyanolyan fontosak, mint a férfiakéi. Minden embernek érdeke, hogy ne legyen mások tulajdona, a rabszolga-felszabadítók pedig éppen azért dolgoztak.

[...]

Minden embernek érdeke azonban, hogy életben maradhasson, és biztonságban élhessen, mert mindannyian tudatos érző lények vagyunk, és szenvedünk attól, ha bántanak minket vagy elveszik az életünket. És itt jön a bökkenő: a pszichológiailag autonóm érző lény kategóriába nem csak az emberek tartoznak bele, hanem a más fajhoz tartozó állatok is. 

[...]

Gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyjuk [más állatok] életben mar­adáshoz és testi biztonsághoz fű­ződő érdekeit; tárgyként, tulajdonként hasz­náljuk őket és rengeteg szenvedést okozunk nekik. Általában e­közben azzal nyugtajuk magunkat, hogy "ők csak állatok", vagy hogy "ez így ter­mészetes". Ezeket az érveket azonban nagyon könnyű megcáfolni. Az evolúciós biológusok a kognitív eto­ló­gusok egybe­hangzóan állítják, hogy az emberek és a többi állat között nincsenek minőségi különbségek, azaz nem rendelkezünk olyan jelleg­zetes­ségekkel, melyek teljes mértékben hiányoznának belőlük. Nem mondhtajuk azt, hogy ők csak állatok, mert lényegében mi is állatok vagyunk, és semmivel sem vagyunk "érzőbb lények" náluk. A dolog természetességét vizsgálva hamar feltűnik, hogy a maga idejében minden diszkrimináció természetesnek tűnt, és a rabszolga-felszabadításért vagy a nők egyenjogúságáért küzdők tűntek extrémnek és radikálisnak. Ebből azt a fontos következtetést vonhatjuk le, hogy az, hogy az adott társadalmi közegben mi tűnik természetesnek, semmit nem mond el arról, hogy az adott dolog igazságos-e vagy sem.

Az érző lények - beleértve minket is - élete egyébként nem azért élvez védelmet, mert valamiféle külső vagy objektív értéke van, hanem pusztán azért, mert a lény számára értékes és jelentős szenvedést jelentene az elvesztése. A más fajhoz tartozó állatok számára éppen olyan értékes a saját életük, mint a miénk a mi számunkra, ezért ugyanúgy védelmet érdemel. Gyakorlatilag lehetetlen belátni, hogy miért kéne minden embernek (beleértve a gyerekeket vagy a korlátozott értelmi képességűeket is) megvédenünk az élethez fűződő érdekeit, míg más állatokét következetesen figyelmen kívül hagyjuk. 

A fajizmus problémájának felismerése arra szólít minket, hogy az egyenlőség eszméjét a más fajhoz tartozó egyénekre is terjesszük ki. Korábban már láttuk, hogy ez nem azt jelenti, hogy ugyanúgy kellene bánnunk velük, mint az emberekkel; hanem csak azt, hogy komolyan kell vennünk azokat a dolgokat, melyekhez érdekeik fűződnek. Egyáltalán nem arról van szó tehát, hogy a disznóknak és a tyúkoknak is adjunk szavazati jogot vagy jogosítvány - ezekhez a dolgokhoz nem fűződnek érdekeik, és nem szenvednek a hiányuktól. Jelentős érdekük fűződik viszont a testi biztonsághoz, a szabadsághoz, az életük folytatásához; és egyértelműen szenvednek, ha ezek az érdekek sérülnek. Ha következetesek akarunk lenni, akkor ugyanúgy kötelességünk figyelembe venni az ő életben maradáshoz, szabadsághoz vagy testi biztonsághoz fűződő érdekeiket, mint bárki másét.

A fajista diszkrimináció megszüntetése azt is jelentené, hogy a más fajhoz tartozó állatok érdeke még akkor sem hagyható figyelmen kívül, ha ez előnyös lenne a többség számára. Emberi jogi párhuzammal élve: teljes mértékben elfogadhatatlan lenne értelmi fogyatékosok, hajléktalanok vagy bűnözők testét tápláléknak használni, maradandó károsodást okozó/halálos kimenetelű orvosi kísérleteket végezni rajtuk, vagy szervezetten embereket tenyészteni bármilyen célból, még akkor is, ha ez előnyökkel járna a többség számára. Ugyanígy a többi állat teste sem használható kedvünkre csak azért, mert úgy nekünk előnyösebb."

További szép napot mindenkinek!

Anita