Aki követ Instagramon, az tudja, hogy számomra az év legfontosabb eseménye a karácsony, ami nálam októbertől februárig tart. Éppen ezért nem volt meglepő senki számára sem, hogy a kedvenc ünnepem alkalmából vendégül láttam a barátaimat egy kellemes vacsorára szombat este. A menüt pedig nem apróztam el: gesztenyekrémleves rumos mazsolával, rántott zöldségek különböző köretekkel és házi szószokkal, habcsók, szellő szelet, pohárkrémek és sok más finomság került még az asztalra.

Az eseménynek pedig természetesen megadtam a módját: egy cuki két oldalas meghívót is küldtem a barátaimnak, az első oldalán az időponttal, helyszínnel (bár úgyis tudták) és a dress code megjelölésével, a másik oldalán pedig a teljes menüvel, ami a következő volt:

Receptek:

Gesztenyekrémleves tejszínhabbal, rumos mazsolával, aszalt gyümölcsökkel és pirított kókuszchipses szórással:

Az egész menüsorban ez a legkülönlegesebb, legfinomabb és egyben a leggyorsabb és legegyszerűbb recept egyaránt - cserébe viszont nem a legolcsóbb. De rendkívül könnyű elkészíteni és minden gesztenyerajongó kedvence lesz majd. Az alábbi mennyiség kb. 12 adag elkészítéséhez elég, tálaláskor vertem fel mellé tejszínhabot, készítettem ki rumaromába áztatott mazsolát, pirított kókuszchipset és aszalt gyümölcsök keverékét.

Hozzávalók:

• 1 kg gesztenyemassza (mindig el kell olvasni az összetevőket, sajnos nem mindegyik vegán)
• kb. 1 liter vaníliás rizstej
• 1 liter növényi tejszín (Meggle DECOR vagy a Bulkshopból rendelhető vegán tejszínhab)
• vaníliakivonat
• 1,5 üveg rumaroma (kb. 60 ml)
• mézeskalácsfűszerkeverék
• fahéj
• 250 g mazsola
• aszalt gyümölcsök
• pirított kókuszchips (DM-ben és bioboltokban megvehető)

Elkészítés:

A mazsolát előző este beáztattam egy üveg rumaromába (kb. 40 ml) és betettem a hűtőbe, hogy másnapra jól magába szívja a rumot. Majd a gesztenyemasszát kiolvasztottam és mixerrel összetörtem, közben pedig fokozatosan felöntöttem 1 liter vaníliás rizstejjel. Ha valaki gesztenyésebbre szeretné hagyni az ízét,  önthet bele kevesebbet is. Ezután öntöttem bele ízlés szerint a mézeskalácsos fűszerkeverékből, fahéjból, került még bele egy evőkanál vaníliakivonat és egy fél üveg (kb. 20 ml) rumaroma is. Ezeket összekevertem teljesen, végül hozzáöntöttem kb. fél liter tejszínhabot, hogy krémesebb, lágyabb legyen az íze, de ezt már nem a mixerrel kevertem össze, hanem kis kézi keverővel. És ezzel készen is lett a leves, ami tálalásig a hűtőben tartva kellemesen lehűlt. Mindannyian egyöntetűen egyetértettünk abban, hogy mennyei finomra sikerült ez a fogás. 

Rántott zöldségek, szójaszelet és köretek:

Mint sokan mások, én is úgy nőttem fel, hogy a vasárnapi és az ünnepi menü a rántott (hús), erre pedig tökéletes alternatíva, ha zöldségeket (jelen esetben burgonyát és édesburgonyát), illetve a szóját  rántunk ki. Eredetileg szejtánt szerettem volna (mivel én jobban szeretem azt), de mivel a baráti társaságunk három tagja gluténmentesen étkezik, a szója kézenfekvőbb választásnak tűnt.

Ehhez pedig köretként készítettem krumplit két módon is, továbbá a habcsók leve miatt felhasznált csicseriborsókonzervből a csicseriborsó is felhasználásra került a salátában, amibe a saláta mellé került sütőben sült, pácolt, fűszeres csicseriborsó is és pirított füstölt tofu is. Ezekhez pedig három öntetet készítettem: olaszos fűszerezésű, házi paradicsomszószt, továbbá zöldfűszeres, illetve fokhagymás vegán joghurtos mártogatót.

Hozzávalók a rántottakhoz:

• pár szem burgonya
• pár szem édesburgonya
• 200 g szójaszelet
• liszt/zabpehelyliszt
• csicseriborsóliszt
• kurkuma
• opcionálisan fekete só
• zsemlemorzsa
• olaj

Elkészítés:

A szójaszeleteket tegyük fel forró vízbe főni egy kevés sóval, majd 10-15 perc elteltével hűtsük le őket és nyomkodjuk ki belőlük a vizet. Közben pedig a zöldségeket hámozzuk meg és vágjuk vékony szeletekre és sózzuk meg azokat. Utána készítsük elő a panírozást. Mivel a kis csapatunk három tagja gluténmentesen étkezik, ezért én ilyen verziót is csináltam. A liszt helyett egyikük tanácsára zabpehelylisztet használtam, a zsemlemorzsa helyett pedig vettem kukoricás panírmorzsát a bioboltban, de természetesen sima liszt és zsemlemorzsa is tökéletesen megfelel, ha nem kell gluténmentességre törekedni. A tojás helyett pedig csicseriborsó lisztből kevertem ki egy egyszerű pótlót: pár evőkanál csicseriborsólisztet (sima liszttel is elkészíthető) összekevertem egy kevés fekete sóval, kurkumával és pár fűszerrel ízlés szerint, majd felöntöttem vízzel, hogy jó híg legyen. Ezt követően pedig ugyanúgy lehet vele panírozni, mintha tojás lenne. 

Pro tipp: Ha vendégeket vártok rántott ételekkel, annak a legjobb módja, ha pár nappal előtte kisütitek ezeket, majd a mélyhűtőben lefagyasztva tároljátok, a vendégek érkezése előtt pedig egyszerűen csak bedobjátok kisütött zöldségeket a sütőbe. Így ízhatásra és állagra is ugyanolyan, mintha frissen készültek volna, de nyoma sincs az olaj szagának (és valljuk be, mennyivel kellemesebb egy illatos lakásban vendéget fogadni), továbbá sokkal gyorsabban készen is van, nem kell a vendégek fogadása előtt sokat a konyhában állni. 

Mindezek mellett készítettem még hasábburgonyát és krumplipürét (zabtejjel). Továbbá salátát, amibe pácolt, fűszeres csicseriborsót tettem és füstölt tofut. Olajba kevertem folyékony füstöt (füstölt paprikával kiváltható), sült csirke fűszerkeveréket, olasz fűszerkeveréket, fokhagymát és ebben pihentek egy darabig a habcsókhoz felhasznált konzervből a csicseriborsók. Végül sütőben megsütöttem ropogósra, majd ezt az enyhén pirított füstölt tofuval együtt a salátába belekevertem. Fontos azonban, hogy a sült csicseriborsót csak közvetlenül tálalás előtt keverjük a salátához, mert különben megszívja magát és már nem lesz kellemes ropogós.

Habcsók:

Tavaly az adventi receptek között megosztottam veletek a habcsókom  receptjét, amin idén módosítottam, így sokkal szebb, finomabb és könnyebben kezelhetőbb lett. Meg persze jóval kalóriadúsabb is, de ezen az egy estén eltekintettem ettől. Viszont az előző recept alapján jobban összeestek a sütőben a habcsókok, nem maradt meg bennük semmilyen minta, a mostani recepttel az apró vonalak, minták megmaradtak. Bár továbbra sem habzsákkal nyomtam, hanem kanállal kanalaztam és aztán kis "örvényszerű" vonalkákat és mintákat rajzolgattam ezekbe a finomságokba, sokkal szebb lett a végeredmény, mint tavaly volt. És ugyan ezzel a pár módosítással sokkal tovább tart az elkészítésük (de az is lehet, hogy azért volt így, mert idén másik sütőben készültek), de minden perc várakozást megért a végeredmény.

Hozzávalók:

• 300 ml aquafaba, vagyis csicseriborsólé (ennyi van az Aldiban kapható nagy konzervben)
• 1 kg porcukor
• 2 ek vaníliakivonat

Elkészítés:

Felbontok egy nagy konzerv csicseriborsót, aminek a levét egy edénybe öntöm és nagy fokozaton hosszú-hosszú percekig (kb 10-15 percig) verem habverővel, amíg teljesen kemény nem lesz, a közepe-vége felé pedig szépen lassan fokozatosan hozzáadagolom a cukrot és akár vaníliakivonatot is lehet hozzáadni ilyenkor. Amikor az edényt fejjel lefelé fordítva sem mozdul a hab, készen is áll arra, hogy a sütőbe kerüljön végre. Ekkor gusztusos kis formákat lehet alkotni, majd kb. 50-60 fokra előmelegített sütőbe teszem és legalább négy-öt órán keresztül szárítom, amíg az aljukat megemelve már alul is kemények. Tavaly kevesebb cukorral, magasabb hőfokon és rövidebb idő alatt készült el, és ugyan nagyon finom lett és tökéletesen megfelelt már akkor is minden "tesztelőmnek", az idén készült habcsók sokkal nagyobb sikert aratott és én is sokkal jobban kedveltem a végeredményt.

Epres szellőszelet és epres-tejszínhabos pohárkrém:

Ez a kettő lényegében ugyanaz, annyi különbséggel, hogy az egyiket a "gluténmentes szekciónak" készítettem, a másikat pedig mi ettük. Hasonló tortát anyukám nagyon sokat készített régen, én viszont újragondoltam, és inkább sütemény formájában, kicsit alternatív módon közelítettem meg ezeket.

Anyukám például apróra tört grillázst szórt a tetejére mindig, én időhiány miatt csak kókuszszirmokat. Ezzel szemben anyukám sima piskótával készíti, én pedig rózsavízzel bolondítottam meg az alapját, hogy rózsás ízvilága legyen.

Mivel én mindent szemre főzök, még a piskótát is (egyetlen mérő edényem van csak, azt sem használom, de mérlegem például egy sincs itthon), alapnak Tudatos Metropolita piskótareceptjét írom le nektek. Aki egyébként mindig teljesen kiborul, amikor mellette sütöm a piskótát, mert mindamellett, hogy szemre készítem, ami eleve főbenjáró bűn, nem is nagyon szoktam finomkodni a kész piskótával sem, amiért persze mindig megkapom a magamét. 

Hozzávalók a piskótához:

• 20 dkg liszt
• 8 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 kávéskanál szódabikarbóna
• 1 citrom leve
• 1,5 dl napraforgó olaj
• 2 dl szobahőmérsékletű növényi tej (pl: szójatej)
• pár evőkanál rózsavíz (érdemes közben kóstolgatni, hogy pont kellemes legyen az íze)

Hozzávalók a krémhez és a tejszínhabhoz:

• kb. fél liter növényi tej
• 2 tasak vaníliapuding
• 500-700 g eper vagy bármilyen gyümölcs ízlés szerint
• 40 dkg szobahőmérsékletű margarin
• fél liter tejszínhab

Elkészítés:

Tudatos Metropolita receptje alapján elkészítem a piskótát egy kisebb tortaformában: kézi robotgép habverőjével 2 perc alatt csomómentesre keverem a szobahőmérsékletű alapanyagokat és mehet is a sütőpapírral kibélelt közepes méretű formába. Előmelegített sütőben kb. 180°C-on 20-30 percig sütöm.

Miközben sül a piskóta, elkészítem a krémet hozzá: a két pudingot felfőzöm fél liter növényi tejben, beledobom a megmosott és lecsepegtetett gyümölcsöket, mixerrel addig keverem, amíg legalább apró darabok nem lesznek a gyümölcsökből, majd teljesen kihűtöm, később pedig a hűtőbe is beteszem. Addig felverem a tejszínhabot, majd egy másik edényben a 40 dkg margarint kézi robotgéppel eldolgozom, majd a teljesen kihűtött pudingot a margarinnal összedolgozom a robotgép segítségével. Miután teljesen eldolgoztam ezeket, megkenem vele a kihűlt piskóta tetejét, majd a tejszínhabot is rákenem és végül megszórom a díszítéssel, ami összetört grillázstól kezdve, apróra tört pisztácián keresztül mandula- vagy kókuszszirmokon át bármi lehet. Ezen a képen a szülinapomon készült verzió látható (szebb lett, mint a karácsonyi, ezért osztom meg veletek ezt is), amikor is apróra tört pisztáciával volt megszórva:

A pohárkrém lényegében ugyanilyen egyszerűen készül, annyi különbséggel, hogy nem kell hozzá piskótát sütni, elég az elkészült krémet belekanalazni a pohárba némi  beletördelt gluténmentes keksz mellé.

További képeket itt láthattok az eseményről és a menüről: