Nyílt levél az Index szerkesztősége részére

Tisztelt szerkesztőség, tisztelt Molnár Csaba!

A mai nap során megjelent "A vegán életmód tényleg csökkenti az IQ-t?" c. cikkükre szeretnék alábbi levelemmel válaszolni, reagálni, ugyanis a cikkük olvasása közben több problémám is akadt a leírtakkal. 

Egyik legkomolyabb aggályom az oldalukon megjelent írással kapcsolatosan az, hogy ugyan tudományos hangvételű, tudományos témának van beállítva, a cikk írójának, Molnár Csabának a személyes véleménye átüt rajta, sőt, ő maga jelzőkkel illeti, minősíti a vegán életmódot a témához nem kapcsolódó minőségekben is, ami egy ilyen jellegű cikknél nem feltétlenül elegáns vagy etikus megoldás (például: "irracionális", "szélsőséges", "étrendi divat" stb.). Ráadásul maga a konklúzió is erősen befolyásolja az olvasó véleményét Molnár Csaba állásfoglalása alapján. 

Mindezeken túl az írásuk rengeteg kutatást egyoldalúan vizsgál, téves következtetéseket levonva jut feltételezhetően téves konklúzióra vagy próbálja ilyen irányban befolyásolni az olvasóit, a másik oldal érveit pedig nem említi, sőt, némelyiket egyenesen tagadja is. Őszintén remélem, hogy levelemet elolvassák, mérlegelik, a szükséges javításokat pedig esetleg eszközölik. 

Sajnos nincs lehetőségem mindenre részletesen reagálni, azonban pár dolgot mindenképpen kiemelnék azok közül a gondolatok közül, amik problémásak a cikkben:

1. Az elején felvezetett kutatás:

Az 555 kenyai gyermeket bevonó kutatás eredményei semmilyen módon nem kapcsolódnak a cikk címéhez, tartalmához. Mindenki számára egyértelmű, hogy ha hiányosan, elégtelenül táplálkozó gyerekek étrendjéhez húst adunk hozzá, akkor javul a teljesítményük és jobban fognak teljesíteni, mintha csak olajjal tolnánk meg a hétköznapi menüjüket ("with additional oil equivalent to the energy provided in the Meat and Milk groups"). Ez a kutatás egyetlen esetben lett volna releváns a cikk felvezetéseként: ha lett volna teljes értékű növényi étrendet követő csoport is a kísérlet során. Mivel ilyen nem volt, ezért már a cikk nyitása is egy oda nem vágó, irreleváns kutatás, ami az ügyes megfogalmazásnak hála a cikk írójának álláspontját támasztja alá.

2. "Agyuk mégis megnőtt, valahonnan tehát megszerezték a szükséges energiát. Marad a hús, mint egyetlen reális opció."

Kijelenteni, hogy a hús az egyetlen reális opció szembemegy bizonyos mai tudományos tényekkel. Nagyon sokáig azt gondolták, hogy a hús evés miatt fejlődött az agyunk. De az agy legnagyobb valószínűség szerint nem csak a fehérjétől fejlődik, hanem a glükóztól is. Szénhidrátoktól és omega-3 zsírsavakban gazdag ételektől. Mindemellett a hőkezelés is szerepet kaphatott ebben. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a húsfogyasztás terjedésével párhuzamosan indult el az agytérfogat növekedése, de egy újabb kutatás most arra utal, hogy a növekedés egy másik élelmiszercsoportnak is köszönhető, mégpedig az egyszerű keményítőben gazdag gumós növényeknek (mint például  a mai burgonya, de természetesen nem a mai értelembe vett krumpliról van ám szó).

A szakértők úgy vélik, hogy a szénhidrát fogyasztása - különösen keményítő formájában - létfontosságú volt az emberi agy fejlődése szempontjából az elmúlt néhány millió évben. A keményítő könnyen hozzáférhető volt az ősemberek számára a gumós növények, valamint a különféle magvak, bizonyos gyümölcsök és diófélék formájában. Az új kutatás szerzői régészeti, antropológiai, genetikai, fiziológiai és anatómiai adatok ötvözésével jutottak arra a következtetésre, hogy a szénhidrát fogyasztás kulcsszerepet játszott az emberi agy fejlődésében. A tudomány eddig azt hangsúlyozta, hogy az emberi agy térfogatának rohamszerű növekedését az állati fehérjéknek és a főzés megjelenésének köszönhetjük a legutóbbi két millió évben, és a keményítőben gazdag növények szerepét jórészt figyelmen kívül hagyták.

A Barcelonai Autonóm Egyetem munkatársai Dr. Karen Hardy vezetésével kutatásukban annak legfontosabb okait tárták fel, miért játszott kulcsszerepet a keményítőben gazdag étrend az emberi fejlődésben. Először is, az emberi agy a test napi energiatartalékának akár 25 százalékát, és a vércukor akár 60 százalékát is felhasználhatja. Bár a glükóz-szintézis más forrásokból is végbe mehet, ezek nem különösen hatékonyak, tehát ezt a rendkívül magas glükózszükségletet alacsony szénhidráttartalmú étrenddel nem lehetett volna kielégíteni. Ezt a szükségletet részben a főzés megjelenése segített kielégíteni. Az emberek a nyers keményítőket nem tudják jól megemészteni, főtt formában viszont a keményítők elveszítik kristályos szerkezetüket, és így a szervezetünk könnyebben fel tudja szívni a tápanyagokat. A tűzön főzés megjelenése számos tápanyagot hozzáférhetővé tett az emberek számára, és sokkal változatosabb étrend követését tette lehetővé. Ide tartoztak a kemény, keményítőben gazdag gyökérnövények is.

A kutatók a The Quarterly Review of Biology szaklapban megjelent tanulmányukban azt is kihangsúlyozták, hogy az emberek hat nyálamiláz génnel rendelkeznek, míg a többi főemlős csupán kettővel, ami szintén elősegíti a keményítő megemésztését. Bár e többlet gének megjelenésének pontos időpontja nem ismert, az elemzések arra utalnak, hogy valamikor az utóbbi egymillió évben következhetett be. Dr. Hardy elmondta, hogy a főzés elterjedése és a nyálamiláz gének megsokszorozódása után megnőtt az agy és a magzat számára elérhető étrendi glükóz mennyisége, ami pedig felgyorsította az agy méretének növekedését. Ez az ugrásszerű növekedés valamikor 800 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett. A szakértő szerint a húsfogyasztás valószínűleg csak elindította ezt a folyamatot, rendkívüli intelligenciánkért azonban a keményítőtartalmú főtt ételek fogyasztása és a nyálamiláz gének megsokszorozódása felelős együttesen.

Források: [The University of Sydney]; [Hardy K The Importance of Dietary Carbohydrate in Humaan Evolution]; [archaeology.org]; [University of Chicago Press Journails]; [Neuroscience News]

3. "Vagyis a 1,5 millió évvel ezelőtt elhunyt baba minőségileg alultáplált volt: nem kapott elég állati eredetű tápanyagot, noha ez elengedhetetlen lett volna normális fejlődéséhez."

Az Orvosi Hetilapból idéznék, szerintem ugyanaz lehet ennek a félreértelmezett részletnek és rosszul levont következtetésnek az alapja, mint egy másik kutatásé:

"A szegényebb (első sorban harmadik világbeli) országokban hosszú követéses vizsgálatokat végezve azt tapasztalták, hogy ott a hús és más állati eredetű táplálékok fogyasztása nem megfelelő mennyiségű, így a kutatók azt a megállapítást szűrték le, hogy a nagyfokú alultápláltság az állati eredetű élelmiszerek korlátozott fogyasztásának a következménye. A tévesen levont következtetéseket a mai napig helytelenül magyarázzák az orvosok és a laikusok egyaránt." Forrás: [Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859-1865.)]

Tehát az, hogy a 1,5 millió évvel ezelőtt elhunyt baba alultáplált volt, az nem a "növényi étrend" hatása volt, hanem a hiányos étrendé. A kettő közé pedig nem tehetünk egyenlőségjelet, akármennyire is ez a szerző egyéni, szubjektív véleménye.

4. "A világon nagyjából 375 millió vegetáriánus él, a veganizmus pedig az egyik leggyorsabban terjedő étrendi divat. 2014 és 2017 között 600 százalékkal lettek többen a vegánok. A nyugati képviselőiket általában állatvédelmi, illetve környezetvédelmi megfontolások hajtják."

A veganizmus nem diéta vagy környezetvédelmi lépés, hanem egy állatjogi mozgalom. Ráadásul divatnak nevezni is igencsak meredek, tekintettel arra, hogy az első vegán egyesület, a The Vegan Society már 1944-ben megalakult. Természetesen a veganizmus állatjogi mivolta nem zárja ki, hogy valaki környezetvédelmi vagy egészségügyi megfontolásból kövessen növényi étrendet, azonban ezek nem a veganizmus részei.

5. "Nem nehéz olyan kutatási eredményeket, illetve ezek alapján megfogalmazott hatósági ajánlásokat találni, amelyek a veganizmus agyfejlődésre gyakorolt negatív hatásairól szólnak. [...] Nem igazán van tekintélyes orvosi vagy táplálkozástudományi szervezet, amely támogatná, ajánlaná a szélsőséges veganizmust."

Szerencsére ebben is tévednek, hiszen az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, a Brit Dietetikusok Szövetsége, és a több, mint százezer dietetikust számláló Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet olyan bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

A Harvard Health Publication két tanulmánya egyikében megállapították, hogy a jelentős mennyiségű feldolgozott- és vöröshúsfogyasztás 20-28%-kal megnöveli a vastagbélrák kockázatát, a másikban pedig szó szerint azt írták, hogy "az egészséges húsfogyasztás egy oximoron lett", ugyanis akik nagyobb mennyiségű vörös húst fogyasztottak, azok általában fiatalabban hunytak el keringési rendszer megbetegedései és rák következtében. Még akkor is, ha egészségesen éltek, a húsfogyasztás és az elhalálozás összefüggésben állt egymással. A Physicians Committee for Responsible Medicine pedig megállapította, hogy a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kutatásokban két összefüggés rendszeresen megjelenik: az állati eredetű termékek és zsírok kockázatnövelő tényezők, míg a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása segít csökkenteni a daganatos megbetegedések esélyeit. Szerintük "nem meglepő, hogy a vegetáriánusoknak van a legkisebb esélye a daganatos megbetegedésre, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek." Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette már az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

Emellett a Brit Dietetikusok Szövetsége szerint a növényi étrend csökkenti a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, egyes rákos megbetegedések és a magas koleszterin szint kockázatát. A Kanadai Dietetikusok Szövetsége és a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola pedig megerősíti ugyanezt.

Az American Journal of Clinical Nutrition pedig szó szerint leírja, hogy hat tanulmányból négynél megfigyelhető, hogy az alacsonyhúsfogyasztás csökkenti a korábbi elhalálozás veszélyét. Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi adatai alapján azok, akik kevesebb húst fogyasztanak, azok tovább is élnek. Továbbá a JAMA International Medicine egy tanulmánya alapján az állati eredetű fehérje bevitele növeli az esélyt arra, hogy az adott egyén szív- és érrendszeri betegségekben elhalálozzon, míg a növényi eredetű fehérje csökkenti ezt az esélyt.

Emellett a generációk óta növényi étrenden élő hetednapi adventisták átlagosan 7-10 évvel élnek tovább és sokkal jobb életminőségben, mint a környezetükben élő nem hetednapi adventisták. Sőt, amint egy hívő felhagy a hite által megkövetelt életmóddal (aminek része a növényi étrend) várhatóan ugyanolyan életkilátásoknak néz elébe, mint azok, akik a környezetében nem adventisták, úgyhogy még csak nem is szerencsésen öröklődő génekről van szó. És támasztja mindezt alá kb. 300 tanulmány. Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 60 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 kutatás taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait. A tudomány válasza egyértelmű: ugyan azt nem mondják, hogy "csak és kizárólag a növényi alapú táplálkozás a helyes", azt igen, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend sokkal több előnnyel jár(hat) a vegyes étrendhez képest. 

Tudom, hogy a szükségesnél többet is írtam a teljes értékű növényi étrend egészségügyi hatásairól. Hogy miért tartottam fontosnak mindezeket megemlíteni?

Mert amíg feltételes módban, félinformációk és csúsztatások alapján azon elmélkedünk, hogy a vegánok IQ-ja vajon csökken-e az étrendjük hatására, addig az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása egyértelműen és tudományosan alátámaszthatóan összeköthető a világ vezető halálozási okaival. Ha pedig az európai adatokat nézzük, akkor elegáns dobogós helyen végeznek ezek a betegségek, vagyis a kontinensünkön élő legtöbb ember azok  miatt a betegségek miatt hal meg, amelyek egyértelmű kapcsolatban állnak az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával.

6. "Persze a vegánok ezeket rendre a húsipar ármánykodásának vagy valamiféle összeesküvésnek bélyegzik, de az efféle érvelés általában csak a valódi érvek hiányának a jele."

Elég szubjektíven marketingszakemberként mondom: amit el akarunk adni, azt reklámozni is fogjuk, és keresünk embereket, akiknek a szájába adhatjuk, hogy amit mi árulunk, az bizony nagyon jó. És minél hitelesebb az adott egyén, annál jobb nekünk. Pénzért pedig igen sokan megvehetőek. (Az influencer marketingen kívül én sosem alkalmaztam ezt a módszert, de létező jelenség.)

Saját személyes élményem is van, tisztán emlékszem, amikor "okos bácsik és nénik" egészségnapon bejöttek az iskolába dietetikusként és egy Danone-os pólóban arra biztattak, hogy egyek minél több tejterméket. Mi ez, ha nem agymosás, amit már fiatal korban elkezdenek?

Objektíven szólva pedig rengeteg bizonyítékot is tudok mutatni hasonló "összeesküvésekre". Egy a Prove.hu oldalon megjelent cikkben tej- és húsipar kutatások átveréseit leplezték le, míg ebben a másik cikkben egy fizetett hirdetést buktattak le. Emellett a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a Danone egyik partnere, még a saját szakmai lapjában is külön promóciós cikket, illetve kiemelt helyen hirdetést jelentet meg, és ahogy látható egy, a Medicalonline felületén publikált cikkben is: "Feleannyi tejterméket fogyasztanak a magyar gyerekek, mint amennyi szükséges lenne, derült ki egy országos felmérésből, amelyet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) végzett a Danone Kft. megbízásából." - Milyen meglepő, hogy a Danone által finanszírozott kutatás azt hozta ki eredményének, hogy nem fogyasztunk elég tejterméket... Ugye? Emellett a MDOSZ egyik vezető szerepét (a Nestlé és) a Bábel Sajt Kft. egyik embere tölti be és hatalmas állami támogatásokat kap ez a szektor. És akkor még csak a hazaiakról ejtettünk szót.

Persze, ezzel nem azt mondom, hogy minden egyes vegán életmódról szóló negatív cikk vagy kutatás a tej-, hús- vagy tojásipar fizetett reklámja, de sajnos rengeteg ilyen is akad közöttük, ahogy nagyon sokaknak érdekében áll, hogy az emberek azt higgyék, szükségük van állati eredetű élelmiszerekre. És mindezt nem azért írom, mert nincsenek érveim, hiszen láthatták, hogy érvem és az álláspontom mellett szóló tudományos kutatás van bőven, ahogy arra is van bőven bizonyíték, hogy miért mondom mindazt, amit. Nem összeesküvés elmélet ez, hanem levezethető, bizonyítható tény.

7. A felsorolt tápanyagok kapcsán:

B12:

A B12-vitamint baktériumok termeli. Nem a növények és nem is az állatok. Ezek a baktériumok körülöttünk szinte mindenhol megtalálhatóak lennének, azonban az ivóvíztisztítás, növények permetezése, mezőgazdaságban használt különböző vegyszerek lehetetlenné teszik, hogy elegendőt fogyasszunk belőle természetes módon. Éppen ezért az állatok is az ipari tartásban mesterségesen kapják ezt a vitamint. Mindezek ellenére egyre több vegyes étrenden élő embernél is fellép a B12-vitamin hiánya. Sőt, a Tufts University kutatói felfedezték, hogy az USA lakosságának 40%-a B12-vitaminhiányban szenved. 

Őszinte leszek, szerintem sokkal logikusabb egy vitamint közvetlenül magamhoz venni, mint egy állattal megetetni és aztán vele együtt elfogyasztani, és közben nem lehetek benne biztos, hogy valóban megfelelő-e a B12-bevitelem.

És akkor menjünk tovább: a legtöbb növényt az állattartás használja fel, emiatt van szükség ezekre a folyamatokra. Egy 2016-os Nature tanulmányban (természettudományos szakfolyóirat-család, impaktfaktora: 41.577) bebizonyították, hogy még 2050-re is elegendő mennyiségű élelem jutna mindenkinek akár organikus termelés mellett egy gyengébb terméshozamú évben is az erdőirtásokat megállítva, ha mindenki növényi étrenden élne.

D-vitamin:

A hazai konszenzus szerint a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés. Pontosabban: "A D-vitamin nem vitamin, nincs semmi köze a vitaminokhoz, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában egy, a napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló vagy a táplálékkal bekerülő előanyag, amiből számos lépésben aktiválódik az egyik legősibb szteránvázas hormon. [...] A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma [...] A táplálék kis D-vitamin-tartalma miatt a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés."

A mi éghajlatunkon a lakosság számára ősztől tavaszig D-vitamin kiegészítése lenne javasolt.

Vas:

A vas rengeteg szempontból sokkal jobb növényi formában magas c-vitamin tartalmú ételekkel párosítva (azok elősegítik a felszívódását), mert a növényi vas felszívódását szabályozza a szervezet, míg az állati eredetű (hem) vas felszívódik ha kell, ha nem, és ezzel akár komoly betegségeket okozhat, ami megnöveli bizonyos rákos megbetegedések illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát egyaránt.

Az FSA nem tartja a vegetáriánusokat és a vegánokat veszélyeztetett csoportnak. A Brit Orvostársaság és az Amerikai Dietetikus Társaság is egyetért abban, hogy a vegetáriánusoknak és vegánoknak nincs nagyobb esélyük a vashiányra, mint a vegyes étrenden élőknek.

B6:

Amikor vegán lettem, nagyon sokáig vezettem az étkezéseimet a cronometer.com oldalán. A B6-vitaminom sosem volt hiányos. Direkt visszaléptem és egy random  napon is sikerült a B6-vitamin szükségletem 216%-át bevittem a szervezetembe, ehhez pedig nem kellett mást ennem, mint egy adag házi knäckebrotot (54%), aminek a receptjét bevittem a rendszerbe ehhez, egy adag krumplipürét az ebédkor köretként (51%), nagy adag mézdinnyét (43%), banánt (38%), lencsefasírtot (15%), nektarint (10%), egy csésze petrezselymet (2%). Szerintem ez is nagyon jól mutatja, hogy nem egy rakétatudomány elegendő B6-vitamint bevinni a szervezetünkbe.

Karozin:

Egy 2007-es kísérletből indul ez, amelyben a vegetáriánusok izomzatában 50%-kal kevesebb karnozint találtak. Azonban egyrészt a vegetáriánusoknál a tejtermékek fogyasztása miatt csökken a tápanyagok felszívódása, vegánokat pedig nem vizsgáltak. Másrészt ez a százalék az általános egészségi állapotra nézve semmit sem jelent. Ugyanis a karnozin egy nem esszenciális aminosav, amit a szervezet előállít hisztidinből és beta alaninból. Hisztidin található: olajos magvak, búzacsíra, szója, babfélék. Egy 70 kg embernek napi 700 mg kell belőle, ez pl 200 gr tofu, vagy 100 gr tökmag.

Kreatin:

Kreatint a szervezet glicinből és argininből szintetizál. Glicin tartamú étel például a spenót, alga, vízitorma, arginint pedig az összes olajos mag, zab, hajdina, barnarizs is tartalmaz. Szóval egy vegán szusi, egy Buddha tál vagy egy tökmagos tofus barnarizs tartalmazza mindezt. 

A világ vezető dietetikai szervezetei általában csak a B12-vitamin, a D-vitamin és a vaspótlásra hívja fel a vegánok figyelmét, de ezekről részletesen írtam fentebb már. de ők sem azt mondják az ajánlásaikban, hogy ezek miatt nem lehet a növényi étrend teljes értékű, egyszerűen csak megjegyzik, hogy ezekre érdemes figyelni. 

8. "Az elkötelezett vegánok ezek némelyikét bevehetik táplálékkiegészítőként, amelyet szintetikusan állítanak elő vagy például algákból vonnak ki. EZ PERSZE NEM ÉPPEN TERMÉSZETES MÓDJA A TÁPLÁLKOZÁSNAK."

Ahogy a fenti válaszomból látszódik egyedül két olyan vitamin van, amit külön tabletta (vagy más) formájában be kell vinni a szervezetünkbe vegánként, de ezek egyike sem közvetlenül a növényi étrend, hanem az éghajlat, modern iparok és más külső tényezők miatt. Ráadásul a vegyes étrenden élőknek is javasolt ezek külön pótlása, így szerintem felesleges már arról beszélni, hogy mi a természetes módja a táplálkozásnak. Pláne addig, amíg a világon eladott antibiotikumok 80%-át az állattartás használja fel [Food and Drug Administration], [Food and Drug Administration], [Food Safety News], [US National Library of Medicine National Institutes of Health], amíg évente több tíz milliárd állatot tenyésztünk stb.

9. "Nagyobb baj azoknak, akik szélsőséges, egyes tápláléktípusokat teljesen kizáró diétákat követnek, hiszen ők általában nincsenek is pontosan tisztában azzal, hogy mi az a tápanyag, amit egészségük érdekében utólag kell pótolniuk."

Tapasztalataim alapján egy átlagos vegán sokkal többet tud a táplálkozástudományról, mint egy átlagos vegyes étrenden élő. Amikor valaki eldönti, hogy vegán lesz, a családja, barátai, ismerősei, kollégái aggódni kezdenek érte, ezért a többségünk természetesen utánanéz, hogy helyesen csinálja mindezt és megnyugtassa az aggódókat. Vegán csoportokban is folyamatosan szóba kerülnek ezek a tápanyagok. Vegán rendezvényeken beszélnek ezekről. Ezzel szemben vegán aktivistaként volt szerencsém rengeteg vegyes étrenden élő emberrel beszélgetni, akik alapvető táplálkozástudományi fogalmakkal nem voltak tisztában, meg voltak győződve róla, hogy a gyümölcsök rosszak a szénhidráttartalmuk miatt és folytathatnám a sort. Persze, beszélgettem olyanokkal is, akik alapos ismeretek birtokában szóltak hozzá ehhez a kérdéshez.

Úgy gondolom, hogy nem lehet ilyen kijelentéseket tenni, hogy "egyes tápláléktípusokat teljesen kizáró diétákat követők általában nincsenek is pontosan tisztában azzal, hogy mi az a tápanyag, amit egészségük érdekében utólag kell pótolniuk."

10. Összegzés:

Az elején elhangzottakon túl az egyik legnagyobb problémám, hogy a cikk címének megválaszolása az írás második felében történik meg: "Ezek természetesen nem bizonyító erejű kutatások a vegánok esetleges alacsonyabb intelligenciáját illetően. Valóban döntő bizonyítékot erről csak olyan kísérlettel lehetne szerezni, ami a modern tudományetikai szabályok közepette gyakorlatilag elképzelhetetlen." Ez pedig a mai olvasók felhasználási szokásainak és tulajdonságainak ismeretében nem feltétlenül elegáns húzás, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy igen kevesen voltak azok, akik eddig eljutottak a cikk olvasásában, így az író a saját véleményét és a saját maga által mazsolázgatott kutatásokat addigra "eladta nekik". Ha pedig el is jutottak eddig a részletig a rengeteg félremagyarázott kutatás, letagadott tény valószínűleg olyan hatást kelt majd számukra, mintha ez valóban meg is állná  helyét. 

Mindezeken túl maga a konklúzió is elég tudománytalan egy tudományosnak beállított cikkhez képest, hiszen az végül csak az író saját véleménye, ráadásul eléggé személyeskedő is az első mondata: "Amit tudunk a vegánokról és az ő értelmi képességeikről, az nagyrészt közvetlen forrásból származik, és ezek nem túl kedvezőek a veganizmusra nézve. Nagyon úgy tűnik, hogy a vegán életmód rengeteg olyan tápanyagtól megfosztja az embert, ami nélkülözhetetlen az agyműködés, és legfőképpen az agyfejlődés szempontjából. És az ilyen hiányból fakadó fejlődési rendellenességek sokszor csökkent intelligenciával párosulnak. Mindenki gondolja tovább ezt úgy, ahogy szeretné."

Úgy gondolom, hogy igencsak káros, hogy egy ferdítésekkel és félremagyarázott kutatásokkal teli cikket tudományosnak beállítva hoznak le, rengeteg elítélő, minősítő és lenézéssel teli személyes véleménnyel "dúsítva". Pláne, hogy maga a konklúzió teljes mértékben egy személyes véleményen alapszik. Személyes tapasztalataim alapján aztán az internet népének döntő többsége sajnos nem gondolkozik kellő kritikával és a személyes véleményt is a tények közé sorolva elhiszi a cikk írójának minden gondolatát.

Őszintén remélem, hogy megalapozatlan állításaikat javítják, helyreigazítják és a jövőben alaposabban utánajárnak ennek a kérdésnek mielőtt írnak róla.

Üdvözlettel:

Juhász Anita Diána
www.cruelty-free-beauty.hu