Nyílt levél Szendi Gábor és Mezei Elmira részére

A napokban jelent meg Szendi Gábor oldalán egy cikk, amely a növényi étrend gyerekekre gyakorolt "káros hatásairól" szól. Először nem igazán akartam reagálni, inkább megírtam volna az összetett válaszomat egy másik, régebbi cikkére, azonban időközben megtudtam, hogy NoraSpiration erről készült videóira[1][2] sem reagált Szendi Gábor. Így végül a legújabb bejegyzésére született válaszként a levelem, amiben végigveszem a cikkben szereplő tárgyi tévedéseket, csúsztatásokat és féligazságokat.

Tisztelt Szendi Gábor és Mezei Elmira!

Azt az elején szeretném leszögezni, hogy valóban megvannak a növényi étrendnek is a maga kockázatai (mint minden más étrendnek), ha azt nem megfelelően állítják össze, és én magam is nagyon fontosnak tartom, hogy ezekre felhívjuk mindenki figyelmét. Éppen ezért szoktam hangsúlyozni a megfelelően összeállított növényi étrend fontosságát, és azt, hogy változatosan étkezzünk, aminek több cikkemben is hangot adtam már korábban. Ebből következik, hogy nagyon jó dolognak tartom, amikor valaki más ugyanígy tesz.

De akkor mi a problémám a Tények és tévhitek oldalon megjelent cikkel? Egyrészt az, hogy akármennyire is hangsúlyozzák ebben a bejegyzésben, hogy nem a növényi étrend ellen beszélnek, ezzel együtt összesen öt olyan cikket találtam az említett oldalon, ami a vegetáriánus vagy a növényi étrend ellen szól, innentől pedig nem érzem igaznak ezt az állításukat. Emellett több más problémám is van a leírtakkal. Kezdem az elején...

Az első bekezdést ezzel zárják: "A hivatalos ajánlások megfogalmazói nem veszik figyelembe azokat az adatokat, amelyek feketén-fehéren kimutatják a húsmentes étkezés hátrányait."

Úgy gondolom, hogy valójában az nem hajlandó észrevenni az életmódja hátrányait, aki a hús és más állati eredetű élelmiszerek fogyasztása mellett szólal fel, ahogy Önök is tették ebben és több más cikkükben. A Harvard Health Publication két ezzel kapcsolatos tanulmánya egyikében megállapították, hogy a jelentős mennyiségű feldolgozott- és vöröshús-fogyasztás 20-28%-kal megnöveli a vastagbélrák kockázatát, a másikban pedig szó szerint azt írták, hogy "az egészséges húsfogyasztás egy oximoron lett", ugyanis akik nagyobb mennyiségű vörös húst fogyasztottak, azok általában fiatalabban hunytak el a keringési rendszer megbetegedései és rák következtében. Még akkor is, ha emellett egészségesen éltek, a húsfogyasztás és az elhalálozás összefüggésben állt egymással. A Physicians Committee for Responsible Medicine az állásfoglalásában pedig megállapította, hogy a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kutatásokban két összefüggés rendszeresen megjelenik: az állati eredetű termékek és zsírok kockázatnövelő tényezők, míg a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása segít csökkenteni a daganatos megbetegedések esélyeit. Szerintük "nem meglepő, hogy a vegetáriánusoknak van a legkisebb esélye a daganatos megbetegedésre, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek". Továbbá ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette már az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

Emellett a Brit Dietetikusok Szövetsége szerint a növényi étrend csökkenti a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, egyes rákos megbetegedések és a magas koleszterin szint kockázatát. A Kanadai Dietetikusok Szövetsége és a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola pedig megerősíti ugyanezt.

Az American Journal of Clinical Nutrition pedig szó szerint leírja, hogy hat tanulmányból négynél megfigyelhető, hogy az alacsony húsfogyasztás csökkenti a korábbi elhalálozás veszélyét. Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi adatai alapján tovább élnek azok, akik kevesebb húst fogyasztanak. Továbbá a JAMA International Medicine egy tanulmánya alapján az állati eredetű fehérje bevitele növeli az esélyt arra, hogy az adott egyén szív- és érrendszeri betegségekben elhalálozzon, míg a növényi eredetű fehérje csökkenti ezt az esélyt.

Mindezek mellett pedig nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén a fent elhangzó állításokat támasztotta alá.

Emellett a generációk óta növényi étrenden élő hetednapi adventisták átlagosan 7-10 évvel élnek tovább és sokkal jobb életminőségben, mint a környezetükben élő nem hetednapi adventisták. Sőt, amint egy hívő felhagy a hite által megkövetelt életmóddal (aminek része a növényi étrend) várhatóan ugyanolyan életkilátásoknak néz elébe, mint azok, akik a környezetében nem adventisták, úgyhogy még csak nem is szerencsésen öröklődő génekről van szó. És támasztja mindezt alá kb. 300 tanulmány. Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 60 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 kutatás taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait.

A cikkükben szereplő Academy of Nutrition and Dietetics állásfoglalásával egyébként több más szervezet is egyetért. A teljesség igénye nélkül: Az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine és a British Dietetics Association. 

Majd ezt írják: "Ez azt jelenti, hogy a vegetáriánusoknál 23%-kal kisebb esély van a fiúk születésére. Ismervén a környezeti stressz, beleértve az alultápláltság és a fiú utód kisebb születési esélye közötti összefüggést, az egyik lehetséges magyarázat, hogy a vegetariánizmus megnöveli a spontán vetélés esélyét, különösen a fiúmagzatok esetében."

Amellett most elmegyek, hogy vegán csoportokban pont azon nevettünk, hogy a többségnek pont fiai születtek, hiszen ez csupán csak anekdotikus érvelés lenne, abba viszont részletesen belemennék, hogy "egyik lehetséges magyarázatra" alapozva megpróbálni "lejáratni" egy tudományosan bizonyított módon teljesen egészséges étrendet, nem túl elegáns. Egészen addig, amíg nincs erre vonatkozó tényszerű, független és átfogó vizsgálat, addig csúsztatás azt állítani, hogy "a vegetariánizmus megnöveli a spontán vetélés esélyét, különösen a fiúmagzatok esetében." Mindezt így, kijelentő módban írva (megnöveli) a feltételes mód (megnövelheti) helyett. Tisztelettel megkérem, hogy javítsa ennek a megfogalmazását, ugyanis ez így félrevezető és megtévesztő! Véleményem szerint egyáltalán nem korrekt. Azt pedig pláne hangsúlyoznám, hogy ezt egy 90-es évek eleji kutatás alapján született tanulmány alapján mondták, amit azóta akár meg is haladhatott a tudomány.

A tejjel (és a későbbi tojással) kapcsolatos részbe nem mennék bele, ugyanis teljes mértékben káros és rossz szokásnak tartom ezek fogyasztását, így ezekben valamennyire egyet is értünk.

Később pedig ezt állítják: "Állatkísérletekből kiderül, hogy a fejlődés kritikus szakaszaiban belepiszkálni az ösztrogén egyensúlyba számos módon lehet negatív hatással az egészségre, pl. a petefészkek, a méh, a tejmirigyek, a prosztata malformációja, korai pubertáskor, csökkent termékenység és megzavart agyi szerveződés."

Véleményem szerint az ösztrogének és a fitoösztrogének keverése egymással olyan mérhetetlenül komoly tárgyi tévedés, amit nem engedhet meg magának senki, aki táplálkozással foglalkozik. Abba pedig bele sem megyek, hogy 100 állatkísérleteken megfelelt gyógyszerból 95 elbukik az emberi tesztek során, illetve a patkányok és az egerek is 40%-ban teljesen eltérő reakciókat mutatnak ugyanarra a vizsgálatra, ami nagyon jól mintázza azt, hogy az emberi testben lezajló folyamatokat állatkísérletekre hivatkozva nem lehet hitelesen és tényszerűen bemutatni. Állatkísérleteken bemutatott és megállapított "tényeket" csak az adott fajokra vonatkoztatva lehet egyértelmű válaszként kezelni, az emberre vetítve nem. Persze, egy-egy ilyen felvetéssel nagyon könnyű félrevezetni azt, aki ezzel nincs tisztában. Így egyáltalán nem érzem korrektnek, hogy erre hivatkoznak.

Majd ezt írja: "A vegetáriánus anyák fiúgyermekei körében három és félszer olyan gyakoriak a deformált genitáliák, ami a magas fitoösztrogén fogyasztással hozható összefüggésbe."

Közben idéznék a cikk alatti egyik kommentből, amire Gábor, ön már nem reagált: "Azt miért felejtette ki, hogy ez 10.000 gyerekből 62-nél fordul elő. Emellett a kutatás kérdőív alapú volt, és csak néhány szülő evett szóját és ivott szójatejet a terhesség alatt. Valamint, hogy sok más hatás alatt is voltak."

Mivel ezután a cikkben pontokra szedve írnak le bizonyos dolgokat, így pontokra szedve reagálnék ugyanazokra.

A vas és felszívódása:

Abban ugyan igaza van a cikk írójának, hogy a növényi étrenden élők vasbevitele hiába magas, a vasszintjük általában alacsonyabb a húst fogyasztókénál, azt azonban elfelejti említeni, hogy pont ennek az okai teszik a növényi eredetű vasat jobb minőségű vasforrássá. A Vegán lettem oldalán található egy kutatás fordítása, ami Dr Justin Butler - Ironing out the facts (Why plant iron is the best) c. kutatásának az összefoglalója. Ezt Kertész Tibor lefordította, Garai Attila (biológus, az Orvosi továbbképző szemle szerkesztője) pedig lektorálta. Ebből idéznék:

"Az egyik legelterjedtebb táplálkozási mítosz, hogy a vegetáriánusok és a vegánok esetében nagyobb a vashiányos vérszegénység kockázata, mivel nem fogyasztanak húst. Ez egyszerűen nem így van, és ebben számos nagy egészségügyi szervezet, mint a Brit Orvosok Szövetsége (BMA), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Amerikai Dietetikusok Szövetsége (ADA) is egyetért. Azonban egyes "egészségügyi" szervezetek, egészségügyi szakértők és táplálkozási szakírók továbbra is úgy népszerűsítik a vörös húst, mint a legjobb vasforrást. Egyikük sem említi azonban a húsban található vas egészségügyi kockázatait a növényi vassal szemben.

[...]

Az Egyesült Királyság Élelmiszer Szabványügyi Hivatala (FSA) a 2003-as Országos Élelmiszer- és Táplálkozási Felmérésben vizsgálta a vasforrásokat, és megállapította, hogy az összes (hem és nem hem) vas 17 százaléka húsból, 3 százaléka halból, és 1 százaléka tejtermékekből származik. A táplálékban lévő vas túlnyomó többsége (több mint 75 százalék) növényi alapú élelmiszerekből származik. A gabonafélék (például a teljes kiőrlésű tészta, a barna rizs és a teljes kiőrlésű kenyér) teszik ki a legnagyobb hányadot 44 százalékkal (FSA, 2003a). Ez jól mutatja, hogy a legjelentősebb vasforrásaink a növényi élelmiszerek, a húsfogyasztók és a vegetáriánusok/vegánok számára egyaránt.

[...]

Mind a hem, mind a nem hem vas a vékonybélben szívódik fel, de különböző mechanizmusok segítségével. Úgy gondolják, hogy a hem vas a bél nyálkahártyáján (bélfalon) át jut a véráramba, ahol a vas lehasad róla, és egy központi vasraktárba jut a nem hem vassal együtt (Geissler és Powers, 2005). Ez a folyamat független attól, hogy mennyi vas van a szervezetben (vasstátusz) és hogy milyen összetevők vannak még a táplálékban. Ezért szívódik fel könnyebben a hem vas, mint a nem hem vas. Becslések szerint 15-35%-os a hem vas és 2-20%-os a nem hem vas felszívódása(Monsen, 1988). A nem hem vas felszívódása a belekben nagyon változó, olyan tényezőktől is függ, mint a vas státusz és más élelmiszerek jelenléte az étkezésben. Számos táplálkozási tényező befolyásolja a nem hem vas abszorpcióját.

A nagy arányú felszívódás azonban nem feltétlenül jó dolog, mivel nincs olyan mechanizmus, ami a felesleges vasat eltávolítaná a szervezetből. Más szavakkal, a növényekből származó vas előnyösebb a szervezet számára, mert a felszívódása biztonságosan szabályozott. Ezzel szemben az állati eredetű vas felhalmozódhat olyan mennyiségben, ami káros lehet.

[...]

A nyugati társadalmakban az alacsony vasszintet és a vashiányos vérszegénységet hosszan tartó vagy súlyos vérzés (például menstruáció), várandósság vagy a hirtelen növekedés okozza, nem az elégtelen táplálkozás. 

[...]

Az FSA nem tartja a vegetáriánusokat és a vegánokat veszélyeztetett csoportnak.

[...]

A vegetáriánusok szervezete hajlamosabb kevesebb vasat raktározni (szérumferritin), mint a húsevőké. Ennek okai a következők lehetnek: a hem vas könnyebben felszívódik, mint a nem hem vas; a hús fokozza a nem hem vas felszívódását; illetve a vegetáriánus étrend nagyobb mértékben tartalmazhat olyan vasfelszívódást gátló összetevőket, mint a fitát, a csersav és a kalcium (Harvey és mtsai., 2005). Ennek ellenére a vegetáriánusok között nem gyakoribb a vashiányos vérszegénység előfordulása. A Brit Orvostársaság és az Amerikai Dietetikus Társaság (British Medical Association és az American Dietetic Association) egyetért abban, hogy a vegetáriánusoknak nincs nagyobb esélyük a vashiányra, mint a húsevőknek (BMA, 1986, American Dietetic Association, 2003). 

Bár a vegetáriánusok szervezete kevesebb vasat raktároz, ennek kedvezőtlen egészségügyi hatását nem mutatták ki a változatos vegetáriánus étrendek egyikéről sem a fejlett országokban. Valójában a mérsékelten kevesebb vas raktározása csökkenti bizonyos krónikus betegségek kockázatát (Hunt, 2003). Ismert tény, hogy sok húsfogyasztónál vastöbblet keletkezik, ami növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések (CVD) és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát (Leitzmann, 2005).

[...]

Számos tanulmány azt mutatja, hogy a jelentős vastöbblettel rendelkező betegek esetében nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), bizonyos daganatos betegségek és más egészségügyi problémák előfordulásának aránya. Vastöbbletet egy örökletes állapot is okozhat (veleszületett hemokromatózis), ami 250 emberből egyet érint (észak-európai származásúaknál) (Burke és mtsai., 2000). Általában a máj csak annyi vasat tárol, amennyi az új vörösvérsejtek létrehozásához szükséges. Ha a szervezetbe túl sok vas szívódik fel (ami ebben a betegségben előfordulhat), akkor ez felhalmozódik a májban, illetve más szövetekben és szervekben is lerakódik. A vastúltengés olyan kellemetlen tüneteket okozhat, mint a hányinger, hasi fájdalom, székrekedés és ízületi fájdalom. Májkárosodáshoz, szívelégtelenséghez és cukorbetegséghez is vezethet (NHS Direct, 2008). A férfiakra veszélyesebb a veleszületett hemokromatózis, mert nem veszítenek rendszeresen vért (és egyben vasat), mint a nők a menstruáció során. Ez a körülmény is azt mutatja, hogy bizony a jóból is megárthat a sok."

Tudom, kedves Gábor, hosszú volt ez a részlet, de úgy gondolom, hogy sokkal alaposabban körbejárta a vas témakörét, mint Ön, és mint láthatja, tudományosan is sokkal megalapozottabb.

A cink és felszívódása: 

Való igaz, hogy kevésbé hasznosul jól a cinkbevitelünk, azonban változatos étrenden élve lehetetlenség túl kevés cinket fogyasztani növényi étrenden.

B12-vitamin:

A B12-vitamint nem a növények, de még csak nem is az állatok termelik, hanem baktériumok, és mindenhol "elérhető" lenne számunkra, ha nem tisztítanánk a vizeket, permeteznénk és mosnánk meg az elfogyasztott zöldségeket és nem termelnénk az élelmiszert ilyen ipari mennyiségben és módon. Éppen ezért ma már az állatok is táplálékkiegészítő formában kapják ezt a vitamint az ipari állattartásban, és pontosan emiatt egyre több vegyes étrenden élő embernél is fellép a B12-vitamin hiánya. Őszinte leszek, szerintem sokkal logikusabb egy vitamint közvetlenül magamhoz venni, mint egy állattal megetetni és aztán vele együtt elfogyasztani.

Egyébként ha pedig már itt tartunk, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy Nature tanulmányban (természettudományos szakfolyóirat-család) bebizonyították, hogy még 2050-re is elegendő mennyiségű élelem jutna mindenkinek akár organikus termelés mellett egy gyengébb terméshozamú évben is az erdőirtásokat megállítva, ha mindenki növényi étrenden élne, míg ugyanez nem megvalósítható állati eredetű élelmiszerek fogyasztása mellett (és most is hasonló a helyzet). Tehát ha logikusan belegondolunk, többek között a vegyes étrend az egyik oka annak, hogy lassan sem a növényi étrenden, sem pedig a vegyes étrenden élő ember nem tudja természetes formában magához venni a B12-vitamint.

Kreatin:

Úgy gondolom, hogy ezt a felvetést a "magasabb kreatinin szint = magasabb jövedelem" összefüggéssel már eleve nevetségessé tette. Ez az összefüggés valószínűleg ugyanannyira releváns, mint a Spurious Correlations oldalon található ábrák. Ezek egyike alapján például összefüggést találtak aközött, hogy hányan fulladtak meg medencében és aközött, hogy az adott időszakban Nicolas Cage hány filmben szerepelt, sőt, minél kevesebb margarint fogyasztottak, annál alacsonyabb volt a válások aránya Maine-ben:

A taurin:

A taurinnal kapcsolatban nem ismert olyan táplálkozástudományi problémakör, aminek valódi klinikai relevanciája lenne, hiszen a szervezet maga is előállítja. 

Omega-3:

Az n-3 zsírsavak kapcsán az valóban tény, hogy az EPA és DHA szintek alacsonyabbak vegánoknál. Viszont ennek a klinikai relevanciáját nem értjük (valószínűleg nincs is), a gyerekek esetében pedig még ennél is kevesebb ismerettel rendelkezünk. Emellett kiemelendő, hogy egy felnőtt is akár már napi egy-két evőkanál őrölt lenmagból vagy 8 szem dióból be tudja vinni a szervezetébe a szükséges napi (ALA) mennyiséget. Továbbá mivel jelenleg a statisztikák szerint Magyarországon az ajánlott Omega-3 mennyiségnek mindössze csak az egynyolcadát fogyasztja a lakosság, nem hiszem, hogy ebből vegetáriánus-vegán-vegyes étrend kérdést kellene csinálni.

Végül pedig ezzel zárják a cikket: "Ez a tanulmány közvetlen és közvetett bizonyítékokat tekintett át arra nézve, hogy a vegetáriánus és a vegán diéták súlyos kockázatokat jelenthetnek a magzatok és a növésben lévő gyermekek számára. A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy a vegetáriánizmus gyermekekre tett hosszútávú hatása megközelítőleg sem egyértelműen pozitív."

Ezzel szemben az igazság az, hogy a tanulmányban szereplő közvetlen és közvetett bizonyítékok döntő többségben csúsztatásokon és félinformációkon alapulnak. Az eredeti tanulmány absztraktját ezzel zárták: "Consequently, we cannot say decisively that vegetarianism or veganism is safe for children." Ami nagyjából annyit tesz, hogy nem lehet következtetésként levonni, hogy a vegetáriánus vagy vegán étrend biztonságos a gyerekek számára. Ezzel egyet is értek, mivel kihagyták belőle a "jól összeállított" szóösszetételt. Hiszen ezzel szemben a megfelelően összeállított növényi étrend már tökéletesen egészséges, sőt, előnyösebb is lehet számukra. És amikor az általam felsorolt és a cikkükben is említett dietetikai szervezetek a növényi étrendre hivatkoztak, a megfelelően összeállított növényi étrendre hivatkoztak minden esetben.

Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a növényi étrendet követők többsége etikai vagy környezetvédelmi megfontolásból él így, ezért az nem vezet sehova, ha annyit írunk, hogy "ez nem működik vagy nem biztos, hogy működik", mert továbbra is így fognak élni ezek az emberek és továbbra is ezeket az értékeket szeretnék a gyermekeiknek átadni. Az egyetlen járható út, ha megtanítjuk őket mindezt helyesen csinálni.

Emellett ne felejtsük el azt sem, hogy miközben a növényi étrenden élő felnőttek és felcseperedő gyerekek egészségéért aggódunk, addig még mindig sokkal nagyobb problémát okoznak az állati eredetű élelmiszerek. Mert ugyan lehetséges, hogy vannak olyanok, akik a nem megfelelően összeállított növényi étrend miatt hiánybetegségben szenvednek, nem szabad szem elől téveszteni, hogy ugyanúgy előfordulhatnak hiánybetegségek vegyes táplálkozás mellett is. Illetve rendkívül fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy arányaiban valószínűleg sokkal több olyan vegyes étrenden élővel találkozhatunk, akik az étrendjük hatására betegedtek meg, ugyanis jelenleg a világon a vezető halálokok közé tartoznak azok a tipikus népbetegségek, amelyek az orvostudomány mai állása szerint megelőzhetőek, sőt, akár kezelhetőek is növényi étrenddel. Ezek a fentebb is említett tipikus népbetegségek: az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás.

A KSH 2004-es cikkéből fogok idézni: "A Földön meghaltak fele keringési betegségben szenvedett"

Későbbi újságcikk: "A világon még mindig a keringési betegségek vezetik a halálozási okok listáját: tízből három elhunyt emberrel ezek végeznek. A dohányzás továbbra is szedi az áldozatait, tízből egy felnőtt pedig cukorbeteg, ez a szám pedig egyre növekszik."

De elég akár erre a 2014-es statisztikára egy pillantást vetni, amely az EU-ban bekövetkező halálesetek okait sorolja fel, és látjuk, hogy jelenleg sokkal több kárt okozunk magunknak, ha fogyasztunk állati eredetű élelmiszereket:

Emellett akár ez a 2013-as statisztika is igen érdekes lehet, amely országokra lebontva sejteti, hogy a húsban, tejtermékekben és olajos ételekben gazdag nemzeti konyhánk feltehetőleg igen jelentős szerepet játszik hazánk borzalmas eredményeiben:

Összességében én magam is rendkívül fontosnak tartom, hogy odafigyeljünk és megfelelően állítsuk össze a növényi étrendet önmagunk és gyermekeink számára, azonban ennél is fontosabbnak tartom, hogy elhagyjuk az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, hiszen azokkal mindenképpen ártunk magunknak és a gyermekeinknek is, ráadásul a Földet legjobban pusztító iparokat támogatjuk ezekkel, amiről nagyon részletesen írtam már a hetekben egy környezetvédelemmel kapcsolatos cikkemben is. Ami pedig még ennél is fontosabb: hagyjuk abba végre az állati eredetű élelmiszerek propagálását (amit Ön az oldalán végez), hiszen ezzel mindenkinek csak árthatunk: magunknak, másoknak, a környezetnek, a következő generációknak és az állatoknak egyaránt.

Üdvözlettel:
Juhász Anita Diána