Röviden az antibiotikumokról
Tudtátok, hogy a világon évente 700 ezer ember ember veszti életét antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, Európában pedig 30 ezer? Ráadásul, ha nem változtatunk drasztikusan az életmódunkon, ez a szám folyamatosan növekedni fog, egyes pesszimistább becslések alapján 2050-re akár évi 10 millió főre emelkedhet az antibiotikumrezisztencia áldozatainak száma, így ez a világ vezető halálokainak egyike lesz majd.
Hogy miért írok erről? Mert a Food and Drug Administration és a Food Safety News adatai alapján a világon eladott antibiotikumok 80%-át az állattartás használja. Az elmúlt években rengeteg kutatás megjelent már, ami az antibiotikumrezisztencia kialakulását és az állattartás összefüggéseit vizsgálja. Az egyikből idéznék most: "Most nagyon fontos, hogy felismerjük és elfogadjuk, hogy a mezőgazdaságban és állattartásban felhasznált antibiotikumok jelentik az antibiotikumrezisztencia kialakulásának az egyik legjelentősebb faktorát."
Lényegében ennek a felismerése és megértése egy világméretű egészségügyi krízis megelőzéséhez vezethetne, több millió életet megmentve. Persze, ehhez az ipari méretű állattartást teljes mértékben el kellene felejteni, így az állati eredetű élelmiszerekről is le kellene mondanunk.
Mondhatnánk, hogy "ez biztos csak más országokban van így", de sajnos a valóság igen lelombozó: Az Európai Unió tagállamai minden évben jelentést küldenek az EU felé a gyógyszer-használatukról, az ezzel kapcsolatos statisztikákat pedig elemzik. Hazánk 2016-ban dobogós, harmadik helyen végzett, ugyanis azok közé tartozunk, akik legtöbb antibiotikumot használják fel 1 kg állati eredetű termék előállítására lebontva, de tavaly is az első öt között végeztünk ilyen téren. Még akkor is szomorú a helyzet, ha számításba vesszük, hogy 2021-től szigorítják az állattartásban felhasználható antibiotikumok mennyiségét, hiszen megszüntetni akkor sem fogják.
Ráadásul ehhez kapcsolódóan meg kell értenünk más összefüggéseket is, így nem mehetünk el szó nélkül egy 2016-os Nature tanulmány (természettudományos szakfolyóirat-család, impaktfaktora: 41.577) mellett sem, amelyben bebizonyították, hogy még 2050-re is elegendő mennyiségű élelem jutna mindenkinek akár organikus termelés mellett egy gyengébb terméshozamú évben is az erdőirtásokat megállítva, ha mindenki növényi étrenden élne. Ezzel szemben állati eredetű élelmiszereket ennyi ember számára már nem tudnánk máshogy előállítani, csak az ipari állattartás segítségével, ami tovább rontana a már amúgy is borzalmas helyzeten.
Itt az ideje belátni, hogy étkezési szokásaink megváltoztatásával, a növényi étrendre való áttéréssel nemcsak a környezetünknek teszünk jót, nemcsak állatok százmillióinak életét mentjük meg, hanem az embertársaink életét sem veszélyeztetjük többé ilyen módon. És persze, finomkodhatnánk, de ki kell mondani: azok, akik jelenleg állati eredetű élelmiszert fogyasztva ezt a rendszert támogatják, embertársai millióinak (esetleg saját maguknak is) a halálos ítéletét írják alá.