Valóban mindent el kell hinni a szakembereknek?

Ma kora reggel egy vegetáriánus, de növényi étrend irányába érdeklődést mutató rokonom küldött nekem két posztot az Ételem - Életem facebook oldaláról. A kettő közül egyik sem volt teljesen igaz, de a második hihetetlen szemtelenséggel alapozott ferdítésekre és féligazságokra. Természetesen ezt meg is írtam az oldal szerkesztőjének (tudományos forrásokkal alátámasztva), mire ő nemes egyszerűséggel törölte a kommentemet és tiltott az oldaláról. De nem csak engem, azóta az összes tudományos alapon érvelő vegán lapátra került, és törölve lett az összes hozzászólásunk. A mai cikkemben három dologról is írok: a hölgy szakmájáról és útjáról, az említett posztról, illetve annak cáfolatáról, és arról, hogy mit mond ezzel szemben a tudomány.

1. Amit az Ételem - Életem írójáról tudni érdemes:

Elsőként beszéljünk arról, hogy megéri-e az egészségünket orvosok és dietetikusok helyett szakreferensek kezébe adni. Amit már az elején nagyon fontosnak tartok hangsúlyozni, és amit több dietetikus ismerősöm is kiemelt az esettel és a hölggyel kapcsolatosan, hogy "funkcionális táplálkozási szakreferensként" nem rendelkezik megfelelő végzettséggel a téma kapcsán, és egyébként nem is számon kérhető. Ha pedig beírjuk a keresőbe a fenti szakmát, az egyik első találat az "ezokurzus.hu" ilyen képzése, bár azt nem tudhatom és így nem is állítom, hogy itt végezte a hölgy a képzését, mégis beszédes ez a találat. Hiszen egy olyan tudományos kérdés kapcsán, mint mondjuk a táplálkozásunk vagy a környezetvédelem, nincs helye az ezotériának. Pláne képzések terén nincs.

Azt is fontos megemlíteni, hogy amíg például a Pécsi Tudományegyetemen oktató, növényi étrendet követő Szabó Zoltán egy interjúban kifejtette, hogy szakmailag számon lehet kérni rajta azt, amit mond (ahogy minden egészségügyi szakemberen), addig az Ételem - Életem facebook oldal írója, Csonka Júlia az alábbiakat írja a bemutatkozásában: "Fontos azonban, hogy nem vagyok orvos, sem egyéb egészségügyi szakember, ezért nem diagnosztizálok és nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy meggyógyítom, aki hozzám fordul vagy engem követ."

Illetve amit fontos kiemelni a hölggyel kapcsolatosan, hogy a bemutatkozójában szerepel ez is: "Ám mindannak ellenére, amit tudtam és tapasztaltam, 2019 első, hektikus felében vega-vegánság felé csúsztam. Idő híján és stresszesen az tűnt a legegyszerűbbnek, ha a napi zsírszükségletem magvakból fedezem (hamar kéznél volt és a rágcsálással még a feszültséget is oldhattam kicsit...), és több táplálkozási alapfeltételt is hanyagoltam."

Tehát a hölgy tavaly egy váltásra rendkívül alkalmatlan időpontot választva a vegetáriánus és vegán életmód felé kacsintgatott, a táplálkozástudomány alapvető tényeit figyelmen kívül hagyva nem megfelelően állította össze az étrendjét (ami mellett stresszes is volt, ami szintúgy fontos tényező), ezért természetesen negatív tapasztalatai lettek, majd idén a növényi étrenddel szemben lejárató hadjáratot indított, ahelyett, hogy a növényi étrend helyes összeállításáról írna. Miközben a tudományos tények egyértelműen igazolják: a növényi étrend minden életkorban és állapotban kielégítő lehet az ember számára.

Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ha csak egy tanulságot vonunk le a mai cikkemből, az legyen, hogy nem mindegy, kire hallgatunk, amikor az egészségünkről van szó: olyan táplálkozási szakreferensekre, akiknek a szakmáját akár az ezokurzus.hu oldalon is el lehet sajátítani, és rosszul összeállított étrendjük miatt lejárató hadjáratba kezdenek a tudomány érveivel szembehaladva (minden őket cáfoló érvet cenzúrázva), vagy olyan táplálkozástudományi szakemberekre, akik hosszú éveken keresztül tanulják ezt az egyetemen és számon lehet őket kérni mindenért, amit írnak vagy mondanak a szakterületükkel kapcsolatosan.

Minden egészségügyi szakembert, minden esetben számon lehet kérni, hogy mit, miért és hogyan mond. Így a szakmai felelősség kérdése terheli őket, ennek tudatában végzik a prevenciós és intervenciós tevékenységüket. Ezzel szemben egy funkcionális táplálkozási szakreferens kvázi azt mond, és úgy, amit akar, semmilyen kontroll nincs vele szemben, és semmilyen esetleges károkozás sem kérhető rajta számon. Ezt mindig tartsuk szem előtt, amikor önjelölt guruk, szakreferensek és hasonlók tanácsait fogadjuk meg. (Az én esetemben is tartsátok ezt szem előtt, nézzetek utána mindennek, amit írok, bár az ilyen jelegű cikkeimnél minden esetben egyeztetek dietetikusokkal, míg a kifejezetten dietetikai témájú cikkeimet minden esetben lektorálják is szakemberek).

2. Az ominózus poszt és a válaszom:

Nézzük az ominózus posztot és a helyreigazítást, illetve beszélgessünk egy kicsit erről a tiltás/törlés/cenzúra kérdésről. Ugyanis úgy gondolom, hogy valóban a tudományt szem előtt tartó személy nem törölhet ilyen jellegű helyreigazításokat, mert azzal csak a saját elfogultságát és tudománytalan látásmódját igazolja. 

Az eredeti poszt egy (gondolom) általa szerkesztett kép, így azt nem szeretném (szerzői jogi okokból) az oldalamon megosztani, még akkor sem, ha a jog szerint kritika okán megoszthatóak az ilyen jellegű tartalmak. Akit érdekel a poszt maga, nézze meg az előbbi linket, de gyorsan összefoglalom. A fent említett "táplálkozási szakértő" képén az állt, hogy a növények nem tartalmaznak A-vitamint, B12-vitamint, EPA-t és DHA-t, D-vitamint, hem-vasat és kollagént és az egész egy vegán ellenes propaganda volt. Ez így pedig ferdítés és hazugság, ezért változtatások nélkül (de linkekkel teletűzdelve) bemásolom ide is azt, amit neki küldtem és amit azonnal törölt, és ami után tiltott is:

"Ne haragudj, de olyan szinten áltudományos és féligazságokon alapuló ez a kép, hogy sírni tudnék, hogy ezt valaki elhiszi és terjeszti. Nem sorrendben haladok, de tessék:

D-vitamin:

Féligazság. A hazai konszenzus szerint a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés és a mi éghajlatunkon a lakosság számára ősztől tavaszig javasolt lenne a D-vitamin kiegészítése. Pontosabban az Orvosi Hetilapból idézve: "A D-vitamin nem vitamin, nincs semmi köze a vitaminokhoz, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában egy, a napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló vagy a táplálékkal bekerülő előanyag, amiből számos lépésben aktiválódik az egyik legősibb szteránvázas hormon. [...] A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma [...] A táplálék kis D-vitamin-tartalma miatt a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés."
Forrás: Orvosi Hetilap, 153(Supplement-2), 5-26.

Hem-vas:

Féligazság erre hivatkozni. Az igaz, hogy a növényekben nincs hem-vas, de ez jó hír. A vas rengeteg szempontból sokkal jobb növényi formában magas c-vitamin tartalmú ételekkel párosítva (azok elősegítik a felszívódását), mert a növényi vas felszívódását szabályozza a szervezet, míg az állati eredetű (hem) vas felszívódik akkor is, ha ezzel vastöbbletet okoz és felesleges a szervezet számára, ezzel akár komoly betegségeket okozhat, hiszen a szervezetben a vastöbblet megnöveli bizonyos rákos megbetegedések illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát egyaránt. A növényi vasból viszont annyit használ fel a szervezetünk, amennyire valóban szüksége van. Az FSA (Food Standards Agency) nem tartja a vegetáriánusokat és a vegánokat veszélyeztetett csoportnak. A Brit Orvostársaság és az Amerikai Dietetikusok Szövetsége is egyetért abban, hogy a vegetáriánusoknak és vegánoknak nincs nagyobb esélyük a vashiányra, mint a vegyes étrenden élőknek. Ugyanezt az Orvosi Hetilap (Orv. Hetil., 2016, 157 (47), 1859-1865.) is megerősítette, ezt írták a növényi étrenden élők vasbevitele és a vashiány kialakulásával kapcsolatosan: "Azok a vegetáriánusok, akik kiegyensúlyozott étrendet folytatnak, nincsenek jobban kitéve a vashiány veszélyeinek, mint a nem vegetáriánusok."

B12-vitamin:

A B12-vitamint baktériumok termelik: nem a növények és nem is az állatok. Ezek a baktériumok körülöttünk szinte mindenhol megtalálhatóak lennének, azonban az ivóvíztisztítás, növények permetezése, mezőgazdaságban használt különböző vegyszerek lehetetlenné teszik, hogy elegendőt fogyasszunk belőle természetes módon. Éppen ezért az ipari tartásban az állatok is mesterségesen kapják ezt a vitamint. Több okból is:

1. Az állati eredetű élelmiszerek 98-99%-a ipari tartásból származik (háziból nem is lehetne megoldani és fenntarthatatlan is lenne), mivel ezek az állatok napfényt vagy füvet se nagyon látnak, egyértelmű, hogy a mezőn nem legelésznek, így nem viszik be ezt a vitamint a szervezetükbe.
2. Illetve azért is, mert a világon eladott antibiotikumok 80%-át az állattartás használja fel.
3. És akkor menjünk tovább: a legtöbb növényt az állattartás használja fel, emiatt van szükség ezekre a folyamatokra. Egy 2016-os Nature tanulmányban (természettudományos szakfolyóirat-család, impaktfaktora: 41.577) bebizonyították, hogy még 2050-re is elegendő mennyiségű élelem jutna mindenkinek akár organikus termelés mellett egy gyengébb terméshozamú évben is az erdőirtásokat megállítva, ha mindenki növényi étrenden élne. Organikus növénytermesztés mellett pedig sokkal nagyobb esélyünk lenne a természetes B12-bevitelre

Jelenleg ezért az állatok is külön kapják ezt a vitamint. Őszinte leszek, szerintem sokkal logikusabb egy vitamint közvetlenül magamhoz venni, mint egy állattal megetetni, levágni az állatot és aztán vele együtt elfogyasztani. 

Pláne, hogy közben nem lehetek benne biztos, hogy valóban megfelelő-e a B12-bevitelem. Mivel egyre több vegyes étrenden élő embernél is fellép a B12-vitamin hiánya. A Tufts University kutatói felfedezték, hogy az USA lakosságának 40%-a B12-vitaminhiányban szenved. 

Ezért az igaz, hogy bizonyos vitaminok pótlása fontos és elengedhetetlen növényi étrenden, azonban ez alapvetően a mai modern civilizáció problémája, illetve az állattartásból eredeztethető, nem pedig a növényi étrend hiányossága. Viszont ezért cserébe tiszta vizet iszunk és elegendő élelmiszer áll a rendelkezésünkre.

Kollagén:

Nagyon sokszor szoktak a vegán életmód és a növényi étrend ellen olyan aminosavakat érvként felhozni, amelyek nem esszenciálisak(!), tehát elvileg nem szükséges a külső forrásból bevitt pótlásuk. Többek között ilyen a kollagén, a kreatin és társai. Nem kell külön bevinni ezeket. Nincs rá szükség és értelme sincs, mert az orálisan (szájon át) bevitt kollagénből sem feltétlen kollagén lesz. A kollagént a szervezetünk állítja elő a bevitt fehérjékből (is) (legyen az akár állati, akár növényi eredetű!), amiket előtte lebont. A bevitt kollagénnel is ugyan ezt teszi: lebontja, majd azt állít belőle elő, amire szüksége van és olyan formában, ahogy hasznosítani tudja. (Ezt nagyvonalakban írom.) Változatos, teljes értékű növényi étrenddel minden alapanyagot beviszel, ami a kollagén szintéziséhez kell.

A-vitamin:

Az igaz, hogy a béta-karotinnak egy része alakul csak át A-vitaminná/retinollá, de ha valaha egyszer is beírtad egy teljes értékű növényi menü arányait a cronometer.com oldalán, akkor láthattad volna, hogy nincs mitől tartani. A számomra szükséges napi mennyiséget konkrétan egy darab répa tartalmazza (és mást is eszek mellette), nem kell ezt túlpattogni. 

EPA és DHA:

Valóban, itt is kevesebb alakul át, de féligazság, hogy azért lenne rossz a növényi étrend, mert nincs a növényekben. Napi egy-két ek lenmagőrlemény a kajába és fedezve van minden, hiszen átalakul."

Ez volt az a válasz, amit az oldal szerkesztője nemes egyszerűséggel csak törölt elejét véve a lényegi, tudományos alapú beszélgetésnek, érdemi  vitának. De miről is árulkodik ez a hozzáállás?

Egyrészt arról, hogy elutasítja a hitével és meggyőződéseivel ellentétes tudományos tényeket. Hogy az általa megosztott féligazságok fontosabbak a tényeknél és nem hajlandó ezzel foglalkozni. Arról is elég sokat elárul (főleg, hogy utána engem is letiltott), hogy nem akarja, hogy az őt követők mind a két oldal érveit lássák, a másik oldal mellett szóló tudományos tényeket olvassák és azoknak utánanézzenek, ezzel pedig kimondhatjuk: elvette az esélyt a követőitől, hogy minden oldal érveit, tényeit hallják, hogy utána minden szükséges információ ismeretében átgondolt és megfontolt döntést hozzanak a lehetséges két út közül az általa kínált egyedüli opció helyett. Mindez még felháborítóbb annak az ismeretében, hogy volt olyan vegán komment, amit meghagyott, ez alá ezt írta:

Szerintem akárki elolvasta az általam írt forrásokkal és tényekkel teli hozzászólást, az láthatja, hogy a válasza nem állja meg a helyét. Hiszen minden elfogultság nélkül mondom, teljes mértékben normális hangvételű volt a kommentem, akkor is, ha kijelentettem az elején, hogy szomorúnak tartom, hogy ennyi félinformációt és csúsztatást tartalmaz. De később érvekkel, tudományos forrásokkal és tényekkel alá is támasztottam az állításomat. Ahogy a többi vegán ismerősöm  kommentje is teljesen helytálló volt, még az enyémnél diplomatikusabb szövegek is születtek, mégis törölte azokat is. Így arra hivatkozni, hogy ez azért maradhatott, mert a hangvétele más, nem állja meg a helyét.

Másrészt arról is beszéljünk, hogy őt nem érdekli a vegánok véleménye, befolyásolása. Viszont valakiknek mégis írt, valakiket mégis meg akart szólítani, és ha nem a vegánokat, egyértelmű, hogy kiket. Ebből eredően ő a nem vegánokhoz akar szólni, ebben az esetben a vegánok tudományos érveinek kigyomlálása egy dolgot jelent: egyoldalúan akarja a még nem vegánokat informálni, hogy azok egyoldalú  és csúsztatásokon alapuló információk alapján hozzák meg a döntéseiket.

Itt gondoljunk vissza arra, hogy ő sajnos megteheti, hiszen nem kérhető számon azért, ha más egészségét károsítja ezzel és ezt a bemutatkozásában ő maga is leírja.

Emellett természetesen nem szeretnék szó nélkül elmenni a kommentjébe helyezett, linkelt kutatások mellett sem, amik ugyan hangzatosak, de sokkal komolyabb szakmai állásfoglalásoknak mondanak ellent. Csak pár példa, hogy egyikkel-másikkal mi a probléma első ránézésre, komolyabb kutakodás nélkül, amit munka közben hirtelen ránézésre meg tudtam mondani. Az egyikben például nagyon nagy vonalakban (nem szó szerinti fordításban) elhangzik, hogy a vegetáriánus diéták esetében teljesen változó módon érintett a cink mennyisége, és a vegetáriánus diéták sem egyértelműen vannak sokszor meghatározva, ettől lényegében nem pontos ennek a kiértékelése, meghatározása. Egy másik általa linkelt tanulmány kapásból azzal kezdődik, hogy a megfelelően összeállított vegetáriánus diéták (a vegán életmódot is ideszokták sorolni) megfelelő minden életkorban.  Arról pedig nem is beszélek, hogy voltak a források között olyan kutatások, amik elég réginek számítanak. Ezek egyike közel 15 éves, de akadt kettő olyan is, ami majdnem 20 évvel ezelőtt íródott a kétezres évek elején, ami egy olyan téma kapcsán, amit ugyan régóta vizsgálnak, de több összefüggésre csak az utóbbi időben derült fény, nem éppen aktuális. [1][2]

3. Mit mond a tudomány?

Éppen ezért szerintem inkább vizsgáljuk meg, hogy mit mond a szakirodalom és a világ vezető dietetikai szervezetei:

Az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, az Amerikai Dietetikusok Szövetsége, a Brit Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine és a több, mint százezer dietetikust számláló Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet olyan bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

Emellett a generációk óta növényi étrenden élő kaliforniai hetednapi adventisták átlagosan 7-10 évvel élnek tovább és sokkal jobb életminőségben, mint a környezetükben élő nem hetednapi adventisták. Sőt, amint egy hívő felhagy a hite által megkövetelt életmóddal (aminek része a növényi étrend) várhatóan ugyanolyan életkilátásoknak néz elébe, mint azok, akik a környezetében nem adventisták, úgyhogy még csak nem is szerencsésen öröklődő génekről van szó. És támasztja mindezt alá kb. 300 tanulmány. Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 60 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 kutatás taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait.

A tudomány válasza egyértelmű: ugyan azt nem mondják, hogy "csak és kizárólag a növényi alapú táplálkozás a helyes", azt igen, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend sokkal több előnnyel jár(hat) a vegyes étrendhez képest.

Összefoglalva úgy gondolom, hogy az egészségünk sokkal többet ér annál, minthogy olyan emberek kezébe kezébe adjuk, akik nem vállalnak érte felelősséget (én is ide tartozom!). Ha komoly változtatást tervezünk vagy hasonló kérdésünk van, minden esetben forduljunk számonkérhető szakemberekhez, dietetikusokhoz. Kiváltképpen akkor tegyünk így, ha ezek a számon nem kérhető egyének szembe mennek a tudomány mai álláspontjával, a tényekkel és cenzúrázzák azt, aki felhívja a figyelmet a tévedéseikre.