Válts növényi étrendre a környezetért!

Az utóbbi hetekben, hónapokban rengeteg cikk született arról, hogy mekkora ökológia katasztrófa szélére sodortuk a Földet és annak valamennyi lakóját. Éppen ezért összeszedtem ezeket a cikkeket, illetve mindazokat az információkat, amiket tudni lehet az állati eredetű élelmiszerek elhagyásáról környezetvédelmi szempontból.

Azt már nyár óta tudjuk, hogy a túlfogyasztás napja idén minden eddiginél korábbi dátumra, augusztus 1-re esett, így minden, amit azután fogyasztunk és fogyasztottunk, már a következő generációktól vettük el. Külön érdekesség, hogy ha az egész világon mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor már június 20-án eljött volna ez a nap, mivel a fogyasztási szokásainkat tekintve úgy élünk itthon, mintha közel kettő (1,92) Föld állna a rendelkezésünkre.

Az utóbbi pár hétben pedig egyre több cikk és kutatás került nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy milyen hatalmas ez a probléma. És egy dologban szinte mindegyik egyetértett: ebben a kérdésben hatalmas szerepet játszik az állati eredetű termékek fogyasztása. 

Október 26-án például a [G7 hozott le egy kutatást], amiben a következőket írták: "A kutatók szerint az emberiségnek el kell mozdulnia a szemi-vegetáriánus, más néven flexitarian táplálkozás irányába, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartsa. Ez az étrend azt jelentené, hogy az embereknek 75 százalékkal kevesebb marhahúst, 90 százalékkal kevesebb disznóhúst és fele annyi tojást kellene enniük, miközben meg kellene háromszorozniuk a babfélék és a hüvelyesek, és négyszerezniük a diófélék és az olajos magvak fogyasztását."

Október 16-án az élelmezés világnapja alkalmából több helyen is újra elővették a FAO idei jelentését, amiben megfogalmazták, hogy az éhezés megszüntetésének egy nagyon fontos lépése az állati eredetű élelmiszerek mérséklése (jobb esetben elhagyása). A [Piac & Profit az összefoglalójában] például ezt írta: "A tudósok azt mérték fel, hogy mennyi erőforrás szükséges a különféle élelmiszerek előállításához és az eredmények önmagukért beszélnek: négy gramm marhahús előállításához szükséges földterületen 100 gramm olyan növényi eredetű táplálékot lehetne előállítani, amelynek fehérje és kalóriatartalma megegyezik a marhahúséval. A sertéshús esetén ez az arány valamivel jobb: 90 a tízhez, a tejtermékeknél 75 százalékos, a baromfinál 50 százalékkal, míg a tojásnál arányaiban 40 százalékkal több erőforrásra van szükség."

Október elején pedig több nagy internetes és nyomtatott forrásból is megtudhattuk, hogy [12 év múlva pokol várható], vagyis leírták, hogy belátható időn belül milyen hatalmas problémákkal kell szembenéznie az emberiségnek, ha nem változtatunk sürgősen a jelenlegi szokásainkon. Sőt, [ugyanezt a Qubit is lehozta], ahol leírták: "...a második a fogyasztási szokásokban vezetne be mélyreható változásokat, ilyen a kevesebb hús fogyasztása és a belső égésű motorral hajtott autók mellőzése."

Ha pedig már a Quibit tartalmainál járunk, érdemes lenne erre a nagyon szemléletes ábrájukra is egy pillantást vetni, ami tökéletesen fel is vezeti a következő témát:

A fenti kép is nagyon jól illusztrál egy másik hatalmas problémát. Ugyanis pár nappal ezelőtt azt is megtudhattuk a WWF jelentéséből, hogy kevesebb, mint 50 év alatt az állatok 60%-át kipusztítottuk. [Az Index által közölt cikk] szerint például a kihalási hullám egyik oka az, hogy az állatok az élelmiszertermelés miatt kiszorulnak a természetes élőhelyükről, illetve közel 300 emlősfaj azért tűnhet el, mert egyszerűen "kipusztulásba ettük" őket. Sőt, a WWF szerint a folyamat visszafordítása szempontjából elengedhetetlen a hús fogyasztásának csökkentése.

De persze nem csak az utóbbi hetekben cikkeztek erről a témáról. Már tavaly februárban is megírta a [Forbes], hogy a klímaváltozás ellen megléphető legfontosabb dolog a hús elhagyása és a növényi étrend választása. Az ő szavaikkal élve: "Ne legyenek illúzióink, ez továbbra is a legfontosabb lépés, amit valaki egymaga a klímaváltozás ellen tehet."

Tovább megyek: Vilma Sandström, aki a Helsinki Egyetemen végzett [egy ezzel kapcsolatos kutatást], amiben megállapította, hogy az élelmiszeriparból származó üvegházhatású gázok több mint 75%-áért az állati eredetű élelmiszerek voltak felelősek, ugyanis ő nem csak az állattenyésztésből származó gázokat vette figyelembe, hanem azt is, hogy ez az esőerdők irtásának ez az egyik fő oka. 

De akkor nézzük is meg alaposabban, hogy a fenti cikkeken és tényeken túl miért is ennyire fontos a környezetünk érdekében mellőzni az állati eredetű élelmiszereket:

• A hús-, tej- és tojásipar felelős az Amazonas irtásáért kb. 80-90%-ban, ami hazánkhoz is köthető, hiszen az [Agrotrend cikke] alapján: "Magyarország takarmánypiaca mintegy 4 millió tonna, a legfontosabb fehérjenövény a szója, amely nélkülözhetetlen a takarmány előállításához. Az országba évente 550-600 ezer tonna import szója érkezik, főként a dél-amerikai országokból, a termény 95 százaléka génmódosított. Európába 34-35 millió tonna szója kerül be, amelyből csupán mintegy 1,5 millió tonna GMO-mentes." Tehát még akkor sem biztos, hogy ezt kivédjük, ha hazait veszünk 
  Források: Oppenlander, Richard A. Food Choice and Sustainability: Why Buying Local, Eating Less Meat, and Taking Baby Steps Won't Work. . Minneapolis, MN : Langdon Street, 2013. Print., [WORLD BANK], [NYT], [LINK]
• Sőt, az Agrotrend többször is cikkezett már a húsfogyasztás káros hatásairól, ami szerintem nagyon komolyan jelzi a téma komolyságát, hiszen ők valamilyen szinten maguk ellen beszélnek ilyenkor. [Ezt írták] 2017-ben: "Egy nagyobb étrendváltás, mint a kevesebb húsfogyasztás vagy a vegetáriánus étrend, sokkal több pozitív hatással bírna a környezeti fenntarthatóságra és az emberi egészségre"
  2018-ban pedig írtak egy másikat, aminek már a címe (A húsfogyasztás csökkentése környezetkímélő lépés lenne) is sokat sejtet. Ezt [itt] lehet elolvasni.  
  
• Több és károsabb üvegházhatású gáz származik ezekből az iparágakból, mint a teljes közlekedési szektorból együtt (benne a világ összes repülőjével, autójával, hajójával).
  Források: Goodland, R Anhang, J. "Livestock and Climate Change: What if the key actors in climate change were pigs, chickens and cows?", print; [FAO], [WORLDWATCH], [INDEPENDENT], [GEORGETOWN ENVIRONMENTAL LAW REVIEW], [Scientific American], [IPCC]
• A világ vízfogyasztásának 20-33%-a az állattenyésztéshez köthető.
  Források: [G.P. Zhang, A.Y. Hoekstra, R.E. Mathews], [Proceedings of the National Academy of the Sciences of the USA], [vízlábnyom], [Forks over Knives]
• Egy 2500 tehenet tartó farmon ugyanannyi "szemét" termelődik, mint egy 411E fős városban.
  Forrás: [ITT] az oldal alján kiszámolják
• A világon eladott antibiotikumok 80%-át az állattartás használja.
  Források: [Food and Drug Administration], [Food and Drug Administration], [Food Safety News], [US National Library of Medicine National Institutes of Health]
• A tehenek a világon összesen 61 234 969 950 kg növényt (gabona, szója, kukorica) fogyasztanak minden egyes nap, amit meg is kell termelni, és hatalmas luxus, miközben emberek tízezrei éheznek szerte a világban.
• A világon élő éhező gyerekek 82%-a olyan országban él, ahol a megtermelt növényi élelmet állatokkal etetik meg, és ezeket az állatokat a nyugati országokban élő emberek fogyasztják el vagy használják a végtermékeket.
  Források: [Unicef], [Comfortablyunaware], [The World Bank], [FOOD AND AGRICULTURE ORGANIZATION OF THE UNITED NATIONS]
• Kb. tizennyolcszor kevesebb terület kell a növényi étrend fenntartásához fejenként, mint egy mindenevő étkezéseihez.
  Forrás: Robbins, John. Diet for a New America, StillPoint Publishing, 1987, p. 352, print
  
• Az állattartás igényli a Föld 45%-át (állatok, fenntartás, takarmánytermelés stb.).
  Források: [International Livestock Research Institute], [Agriculture, Forestry and Other Land Use (AFOLU)]

Pluszban egy 2016-os [Nature tanulmányban] (természettudományos szakfolyóirat-család) bebizonyították, hogy még 2050-re is elegendő mennyiségű élelem jutna mindenkinek akár organikus termelés mellett egy gyengébb terméshozamú évben is az erdőirtásokat megállítva, ha mindenki növényi étrenden élne. Ennek a kutatásnak a magyarra fordított, szakmailag is lektorált verzióját [itt] tudjátok elolvasni.

Sőt, ezekben a cikkekben azt taglalják, hogy már most elegendő élelmiszert termesztünk akár 10 milliárd ember számára is: [LINK1], [LINK2], [LINK3]

És ne felejtsük el azt sem, hogy semmi szükségünk állati eredetű élelmiszerek fogyasztására, hiszen az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, a British Dietetics Association, és az Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet olyan bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól. Erről még ennél is részletesebben [itt] írtam.

Ha pedig gyakorlati tanácsokra vágytok, akkor a [veganizmus] menüponton belül találhattok [recepteket] és még egy [egész heti mintaétrendet] is.

Remélem, hasznosnak tartottátok ezt a rövid összefoglalót.