Vegánként egy nem vegán világban

Néhány szerencsés kivételtől eltekintve itthon a többségünk nem vegánként nőtt fel, hanem azzá váltunk az évek múlásával. Ez viszont azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a korábbi döntéseinkkel és szembenézni azzal a "rendszerrel", aminek korábban mi magunk is részesei voltunk és mi magunk is támogattuk azt. Néha kifejezetten nehéz ezekkel együtt élni és ezeket a helyzeteket elviselni, ezért a mai cikkemben szeretnék veletek pár "túlélőtippet" megosztani.

Ha vegán vagy te is, akkor nagyon jól tudod, hogy úton-útfélen belebotlunk az állatok kihasználásába, amit fájdalmas és rossz látnunk. Rengeteg vegánnak okoz ez fájdalmat, dühöt vagy elkeseredettséget - mindenkinek a vérmérséklete szerint.

Ha pedig nem vagy vegán, próbáld egy pillanatra beleérezni magad a helyünkbe: képzeld el, hogy egy olyan világban élsz, ahol mindenki kutyát és cicát eszik, és ez teljesen természetes, senki sem ütközik meg rajta. Régen Te is tetted, de aztán megláttad az állatot a hús mögött, és képtelen vagy rá többet. Sőt, ha valakinek el szeretnéd mondani, hogy a cica és a kutya is érző lény, akit nem kellene megölni (hiszen tudományosan bizonyított tény mára, hogy nem kell, és más, ugyanolyan finom alternatívák is vannak), akkor is a többségnél süket fülekre találsz, sőt, még téged néznek le, téged támadnak emiatt, vagy egyszerűen csak idegesítőnek tartanak. (Egyénenként eltérő, attól függ, kivel beszélsz.) Miközben ott van a tudat, hogy valaha Te is ugyanilyen süket és vak voltál ezen élőlények szenvedése iránt, amennyire a többiek. És tudod, hogy milyen volt a felébredés pillanata, és azt kívánod, bár előbb döntöttél volna így. És közben fáj a szenvedést látni, fáj a sok megkínzott, megcsonkított tetemet, testet és "összetevőt" látni mindenhol az üzletek polcain, éttermekben, drogériákban, mintha csak tárgyak lennének. Akárhova mész, mindenhol a szenvedések eredményeit tolják az ember arcába. Miközben te nem a húst, hanem az élőlény látod benne, aki élni akart, akinek borzalmas körülmények között teltek a napjai, és borzalmasan múlt el az élete. Hidd el, egyáltalán nem egyszerű. A hús fogyasztása, az állatok kínzása és kizsákmányolása még a kultúránk része, mi is ebben nőttünk fel. Én is. De hidd el, semmi sem olyan sokkoló, mint hirtelen egy másik szemszögből szemlélni az egészet, és rádöbbenni, hogy ennek én is a része voltam, és ehhez én is asszisztáltam. Semmi sem olyan sokkoló és kiábrándító, mint nap mint nap szembesülni az emberi kegyetlenséggel. 

Nekem egy nagyon hosszú, több lépcsőből álló folyamat volt, mire feldolgoztam mindazt, amire rádöbbentem, aminek az állomásai olyanok tartoztak, mint az önmarcangolás, lelkiismeret-furdalás, düh, harag, kiábrándultság, szomorúság, elfogadás és végül a remény. A remény, hogy vagyunk még, akik máshogy látják a világot, mint én, hogy vannak még, akik készen állnak szembesülni ezekkel. Éppen ezért a mai cikkemben írnák pár tippet és trükköt arra, hogyan is vészeld át a legkellemetlenebb helyzeteket, a mélypontokat, a szomorúságot és a tehetetlenség érzését, illetve a hétköznapokat vegánként egy nem vegán világban:

1. Legyél valamilyen vegán közösség tagja!

Persze lehet ez valamilyen virtuális vegán közösség, de még annál is jobb, ha személyes kapcsolatokat alakítasz ki. Így rengeteg kedves ismerősre, barátra tehetsz szert, akikkel sok szempontból hasonló az értékrendetek, közös céljaitok és meggyőződéseitek vannak. Illetve higgyétek el nekem, fantasztikus érzés, ha van egy olyan társaság, akik mellett nem kell soha magyarázkodni, szabadkozni, mert bizonyos számodra alapvető döntések és kérdések számukra is azok. Ha pedig a találkozóitokat valamilyen nemes ügy érdekében összefogva ejtitek meg, akkor az is fantasztikus érzés és fel tud tölteni energiával, hogy tudod, ma is tettél valamit az állatokért. Ilyen közösség lehet a Magyar Vegán Egyesület, de akár a Vegán Aktivisták Magyarország csapata is.

2. Legyél aktív!

Ugyan ez erősen kötődik az előző ponthoz, nem feltétlenül ugyanaz. Nincs kedved haverkodni, de mégis tennél valamit az állatokért? Jelenj meg a vegán aktivisták eseményein, segíts nekik - nem kötelező az afterra menni és barátkozni, bár mindenképpen jó és örülünk neki! Itt is ugyanaz a helyzet, amit az előbb leírtam: a tudat, hogy tettél valamit, vagy csak az, hogy látod az emberek reakcióit az utcán, mind nagyon sokat segít. Egy-két ilyen rendezvényre elmész, megnézed a megálló emberek arcát és testbeszédét és mindjárt nem azt gondolod, hogy "az emberek rosszak", hanem meglátod azt, hogy tanítani kell az embereket, hogy bizonyos összefüggéseket megértsenek. Emellett az ilyen rendezvények nagyon sokat segítenek, hogy szembesülj a régi éneddel, aki valaha másként élt, mégis változni szeretett volna - és tudott is. 

Ez a videó például nagyon jól bemutat egy ilyen eseményt:

3. Képezd magad!

Olvass minél többet a veganizmusról, a fajizmusról és a karnizmusról. Minél jobban megérted az összefüggéseket, minél jobban megérted, hogy korábban miért éltél úgy, ahogy és mások miért változtatnak nehezen, annál könnyebb megbirkózni ezzel a helyzettel, annál könnyebben el tudod fogadni mások döntését és annál ügyesebben találod/építheted meg a hidat, amin keresztül eljuttathatod hozzájuk az üzenetedet.

4. Tudd, miért csinálod!

Ha már egyszer megláttad az összefüggéseket, képezd magad, tanulj és tegyél azért, hogy a világ jó irányba változzon, és ne te idomulj egy eltorzult értékrendű kultúrához! Nehéz az árral szembe úszni, de ha kellően elszánt vagy és ott lebeg egy cél a szemed előtt, akkor sikerülni fog. Én egy célt tűztem ki magam elé, ami az első komoly lépés és a Carnage c. filmben hallottam. Első lépésben szeretném, ha eljutnánk oda, hogy általánosságban ne a vegánokat illesse külön név és ők legyenek a furák, hanem azok, akik nem így élnek: "Nem én vagyok vegán, te vagy karnista!" Ha egyszer eljutunk ide, úgy érzem, hogy az első legnagyobb lépést megtettük már, ami a célom volt. És annyira szeretném elérni ezt, hogy ezért hajlandó vagyok nap, mint nap tenni és tűrni. Tűzz ki magad elé egy célt te is, és dolgozz érte!

5. Olvass pozitív híreket!

Persze, miközben képzed magad és szembenézel a világ borzalmaival és hibáival, rengeteg sokkoló számmal és információval találkozol, éppen ezért nagyon fontos, hogy olvasgass pozitív híreket is a vegánok növekvő számáról, a vegán termékeket piacra dobó világmárkákról, a veganizmus mellett állást foglaló kutatásokról! Nekem kész kis gyűjteményem van belőlük, és elkeseredettebb pillanataimban, amikor úgy érzem, hogy semmit sem ér az, amit csinálok, csak előveszem ezeket a cikkeket és megnyugszom: még nincs minden veszve, haladunk a céljaink felé, csak lassabban.

Összességében elmondhatjuk, hogy nagyon nehéz vegánként egy nem vegán világban élni, de nagyon fontos, hogy mégis minél jobban helytálljunk, tanítsunk, beszéljünk, aktívak legyünk, hiszen ez segít abban, hogy minél hamarabb eljöhessen a változás. Nektek mi a trükkötök, amivel átvészelitek a hétköznapokat?